Megkoszorúzták Kölcsey Ferenc szatmárnémeti szobrát

A szabadtéri események számára legkevésbé sem ideális, télies időjárás ellenére is szép számban gyűltek össze a szatmárnémeti Kölcsey-szobornál azok, akik közösen, koszorúzással szerették volna megünnepelni január 22-ét, a magyar kultúra napját, mely annak állít emléket, hogy a költő 1823-ban e napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.

Az eseményen elsőként Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője szólt a hallgatósághoz. „A magyar kultúra az, ami saját közös múltunkban gyökerezett és fejlődik. Európában nem sok olyan nép van, melynek több mint ezer éves történelme, hagyománya, kultúrája van. Mindez úgy jött létre, hogy elődeink az új irányzatok megjelenésekor nem semmisítették meg a régít, hanem igyekeztek arra építeni. Mindig megvolt a folytonosság őstörténetünktől, a honfoglalástól a történelmi viharokon át napjainkig. Mindig voltak mélypontok, számtalanszor volt szükség újrakezdésre, a múlt újraértelmezésére, bizonyos korszakok átértékelésére, de elődeink mindig tudtak bölcsek lenni, meghozni a legjobb döntéseket. […] Ha egy népnek nincs nemzeti kultúrája, annak nincs nemzeti identitása sem. Azok akik európaiságra hivatkoznak az önazonosságukról mondanak le.

A Nyugatról – főként Amerikából – beáramló komerc kultúra komoly veszélyt jelent a magyar hagyományokra épülő értékkultúrára. Nem csak a fiatalok, sok esetben az idősebbek számára is szokássá válik a komerc kultúra meghonosítása a családban, a kisebb vagy nagyobb közösségekben. Ez a folyamat a nemzeti kultúra háttérbe szorulásához vezet. A modernség nem a hagyományok megszüntetéséből fakad, hanem azok korszerűvé tételéből. Ezt kellene bevinni az emberek tudatába, ezt kellene szorgalmazzák a kulturális intézmények, az iskolák és mindazok, akik kulturális tevékenységeket végeznek” – nyomatékosította beszédében Elek György.

A Szamos főszerkesztője után Gál Gyöngyi, a LiterArt magyartanárok egyesületének elnöke vette át a szót. Mint felidézte, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségek sorát csütörtökön Lázáriban indították: megkoszorúzták Petőfi Sándor mellszobrát, majd a szépen feldíszített kultúrotthonban kicsik és nagyok, elöljárók és helyi lakók közösen vettek részt a felemelő ünnepi előadáson. „Örömmel tapasztalom, hogy most is velünk vannak a fiatalok, így elsősorban hozzájuk szeretnék szólni. Ti, akik idegen nyelveket beszéltek, akik a világban már jártassággal is rendelkeztek, ebben a globalizálódó világban arra kérlek benneteket, hogy a belülről fakadó magyarságtudatot ne felejtsétek, hanem úgy őrizzétek, hogy bárhová mentek a világban, ezt értékként éljétek meg. Sőt, tudnotok kell, hogy a szülőföldön megteremtett szellemi kincs a gyökeret jelenti, a legnagyobb értéket. Nem kell elmenni a nagyvilágba, hogy megvalósítsuk önmagunkat. Itt is van hely számunkra” – hangzott el Gál Gyöngyi beszédében.

Az ünnepi gondolatok után a Református Gimnázium diákjai rövid kulturális műsort mutattak be, ezt követően pedig a résztvevők elhelyezték koszorúikat a mellszobor talapzatán. A Szamos folyóirat, a Szamos Diákirodalmi Kör és a LiterArt Egyesület szervezésében megvalósult eseményt a Himnusz közös eléneklése zárta.