Megkezdte a kivitelező a Kényszeriparosítás Múzeumának építését Szatmárnémetiben

Szatmárnémeti új, nagyszabású kulturális projektjének első látványos szakaszához érkezett: megkezdődtek a munkálatok a Kényszeriparosítás Múzeuma építési helyszínén, a Decebal híd lábánál, a Szamos jobb partján.

A projekt célja nem csupán egy korszerű kiállítótér létrehozása, hanem egy olyan új városi szimbólum megteremtése is, amely egyszerre idézi meg a múltat, és szolgálja a jövőt.
 

A múzeum a korábbi, elhanyagolt állapotú fűtőház helyén épül fel, és egyedülálló módon mutatja be a kommunista időszak kényszeriparosításának hatásait. A beruházás az Országos Helyreállítási Alap pályázatának keretében – Turizmus és kultúra komponensén belül valósul meg, összesen több mint 38 millió lej értékben (áfával együtt). A kivitelezés határideje 2026. június 30.

A múzeum a város egyik legelhanyagoltabb ipari zónáját alakítja át emblematikus helyszínné. A kiállítótér nemcsak a régió, hanem egész Románia egyik leginnovatívabb múzeuma lehet – nem csupán az építészeti megoldásaiban, hanem a kiállítási technológiában egyaránt.

A múzeum tematikája és kiállítási eszközei

Az intézmény három szinten kínál majd komplex látogatói élményt. A földszinti fogadótérben már a belépéskor négy nyelvű ismertető táblák segítik a tájékozódást. Az állandó kiállítás fókuszában olyan témák állnak, mint a nagybirtokosok és nemesek kitelepítése, a kollektivizálás, a propaganda, a szocialista ipar karikatúraszerű torzítása, a megalomán építkezések vagy épp a falvak rendszerbe foglalt felszámolásának tervei.

Kiemelkedő látványelem lesz a Román Szocialista Köztársaság interaktív ipari térképe LED-es kijelzőn, valamint egy különleges, három időmetszetben bemutatott légifotó-szoftver, amely révén a látogatók megnézhetik, hogyan változott meg Szatmárnémeti és más városok képe az iparosítás előtt, alatt és után. A virtuális valóság (VR) élmények közé tartozik egy nehézipari csarnokba való belépés és egy ipari munkafolyamat szimulációja is.

A földszinten emellett makett formájában rekonstruálják a Duna–Fekete-tenger csatornát és a Vaskapu vízierőművet is, utalva arra, hogy ezek az építkezések sokszor politikai foglyok kényszermunkájával valósultak meg.

A kommunizmus hétköznapjai testközelből

Az első emelet a mindennapi életet idézi meg a kommunista korszakban, nyers, nyomasztó hitelességgel. Betonfalakon blokknegyedeket, üres kirakatokat, sorban álló embereket és zsúfolt ingázó vagonokat ábrázoló poszterek sorakoznak. Az installációk között egyedi témájú „kockák” jelenítik meg a szocialista városlakók életét: a munkásszállókat, a női munkavállalók szerepét, a kulcsos gyerekeket, az üres boltok előtt kígyózó sorokat, a jegyrendszeres élelmiszerosztást vagy épp a feketepiacot.

Egy sötétkamra is helyet kap, amely érzékszervi hatásokkal idézi meg azok félelmét, akik a rendszerből való szökést próbálták meg – határsértési kísérleteket VR- és hangszimuláció segítségével élhetnek át a látogatók. A berendezési tárgyak között megtalálható lesz egy őrtorony, szögesdrót, egy karton Marlboro, régi benzineskanna, valamint egy berendezett nappali, műhely, kisbolt, gyermekmegőrző és varroda, illetve egy lakótelepi lépcsőház bejárata is.

Közösségi tér és kültéri élménypark

A második emeleten helyet kap majd egy többfunkciós rendezvényterem, ahol legalább 80 fő befogadására alkalmas kiállításokat vagy konferenciákat lehet majd szervezni. A múzeum kültéri parkja nem csupán pihenő- és rendezvénytérként működik majd, de edukatív funkciót is ellát: nagyipari gépek, régi bányászkocsik, traktorok, targoncák, valamint egy idővonal segítségével követhetjük végig a kényszeriparosítás történetét egészen napjainkig.

Lesz játszótér a legkisebbeknek, okospadokkal felszerelt pihenőtér, kávézó, valamint egy élményalapú tanulásra ösztönző zöldövezet is.

Történelemélmény, nem csupán történelemóra

Kereskényi Gábor polgármester szerint a projekt célja, hogy a múlt megértésén keresztül segítsen feldolgozni egy korszak örökségét, és új kulturális tengelyt adjon a városnak. Mint fogalmazott: „Nemcsak ipart építettek, hanem embereket mozgattak, közösségeket szakítottak szét, és olyan életformákat kényszerítettek az emberekre, amelyek idegenek voltak számukra. Ez a múzeum ezekre a sorsokra is emlékeztet majd.”

A múzeum tehát nem csupán látványosságot, hanem egyfajta társadalmi tükröt is kínál, amelyben múlt és jelen, ideológia és valóság, rendszer és egyén viszonyai tárulnak fel – tanulságul, emlékezésként és párbeszédre hívásként.

A projekt egy hosszú előkészítési szakasz után jutott el a tényleges kivitelezésig. A városvezetés már 2021-ben jelezte, hogy szeretné, ha Szatmárnémeti adhatna otthont egy ilyen tematikus múzeumnak. Azóta a helyszín kiválasztása, a pályázati dokumentáció elkészítése és az engedélyezések is megtörténtek. A cél az, hogy a múzeum megnyitásával Szatmárnémeti ne csak emlékezzen, de tanítson is – múltjáról, hibáiról, túléléséről és arról az emberi alkalmazkodásról, amely végigkísérte a várost az elmúlt évszázadban.

 

í