Létszámstop lesz a közszférában, befagyasztják a közalkalmazotti béreket, nem lesz nyugdíjemelés

Közzétette vasárnap a pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetési kiadások csökkentését célzó sürgősségi rendelet tervezetét.

A jogszabályjavaslat egyik előírása szerint a közalkalmazotti béreket a 2024. novemberi szinten befagyasztják. Ugyanez érvényes a különféle pótlékokra, valamint az étkezési utalványok értékére is.

A tervezet azt is előírja, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni a közszférában. Ez alól csak a katonák, a rendőrök, a börtönőrök és a hegyimentők képezhetnek kivételt. Ők bérkiegészítésben részesülhetnek, ha nincsen mód arra, hogy 90 napon belül szabadnapot kapjanak a pluszmunkáért.

2025-ben a közintézmények és közhatóságok - a finanszírozási forrásuktól függetlenül - nem adhatnak alkalmazottaiknak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást.

A katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait - különféle kompenzációk, kártérítések vagy lakbértámogatás - szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten.

A sürgősségi rendelet tervezete szerint 2025. január 1. és december 31. között a közintézmények 800 lej értékű vakációs utalványt adhatnak azoknak az alkalmazottaiknak, akiknek a nettó alapbére nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű utalvány csak legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlása esetén használható fel.

A tervezet szerint 2025. január 1-től létszámstopot rendelnek el a közszférában, azaz felfüggesztik az üres állások versenyvizsga vagy vizsga útján történő betöltését. Ez alól kivételt képeznek azok az álláshelyek, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételt képeznek azok az álláshelyek is, amelyeknek a betöltését a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyta a kormány, továbbá a rezidensi állások és a kórházak orvosi posztok, mint ahogyan a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó álláshelyek is.

Egy másik előírás szerint befagyasztják a 2024. novemberi szinten a gyermeknevelési pótlékot (gyermekpénzt) és a sportolók életjáradékát is.

A nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad, a különnyugdíjakat pedig nem növelik az infláció mértékével.

A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.

A tervezet előírja az egyetemi ösztöndíjak befagyasztását, és arról is rendelkezik, hogy a hallgatók csak a lakhelyük és az egyetemük szerinti települések közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel.

Jövő év elejétől december 31-ig az óvodások és az elemisták nem kapnak mézet étrendkiegészítőként. Az Egészséges étkezés elnevezésű országos program jövő évi költségvetését 1.139.400.000 lejben szabták meg.

A 2025-2026-os tanévben az érdemösztöndíj 450 lej, a teljesítményserkentő ösztöndíj 300 lej, a szociális ösztöndíj 300 lej, a szakiskolai ösztöndíj szintén 300 lej lesz - olvasható a tervezetben. 

Jövőre nő az osztalékadó és megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit - derül ki a kormány pénzügyi intézkedéseit tartalmazó úgynevezett salátarendelet tervezetéből.

E szerint az osztalékadó a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő.

Ugyanakkor a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül és ennek megfelelően adózik.

A tervezetben ugyanakkor előírja az IT-szektorban, az építőiparban, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban dolgozók adókedvezményeinek eltörlését 2025. január 1-től kezdődően.

A jogszabályjavaslat kidolgozói szerint az intézkedéseket az országos helyreállítási tervben (PNRR) és a 2031-ig szóló deficitcsökkentési tervben foglalt vállalások indokolják.