Meghalt bár, de nem távozott - Csűry Bálintra emlékeztek vasárnap Egriben - Képgaléria

Vasárnap Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének és halálának évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést Egriben. 11 órától istentisztelet keretében, majd 12 óra 30 perctől a helyi általános iskola udvarán, a falu szülöttének mellszobránál zajlott a megemlékezés.

A helyi református templomban Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke hirdette az igét, prédikációjában is emléket állítva Csűry Bálint életének, akihez magát is rokoni szálak fűzik.

Az igehirdetést követően Tolnai János házigazda lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, Csűry István nyugalmazott püspököt, majd Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadót, a magyar országgyűlés korábbi elnökét, Pataki Csaba megyei tanácselnököt, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs parlamenti képviselőket, valamint mindazokat, akik részt vettek az ünnepi alkalmon.

A fent említett közméltóságok, a köszöntésre válaszolva szintén szóltak a gyülekezethez, Szili Katalin az egyházak szerepét emelte ki a magyar kisebbség összefogásában, reagálva, Tolnai István köszöntőjében elhangzott mondatra: Minden magyar számít. „Minket magyarokat, határon innen és túl, összetart az a lelkiség, amelyet számunkra, az egyházakon keresztül a Jóisten ad, éppen ezért meg kell ezt becsülnünk.” – fogalmazott a templomban Szili Katalin.

Ezt követően Pataki Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a gyülekezetet, ő is hangsúlyozva, hogy minden magyar számít, hozzátéve: szükség is lesz minden magyar ember támogatására abban, hogy tovább lehessen folyatni a megkezdett munkát, utalva a közelgő választásokra, mely újabb megmérettetést jelent majd a magyarság számára. De ha lesz összefogás, akkor lesz megmaradás is.

Magyar Lóránd parlamenti képviselő Pataki szavait folytatva, elmondta: ahhoz, hogy megmaradhassunk, valóban szükségünk lesz minden magyar támogatására ebben az esztendőben, és ahhoz hogy a kisebb közösségeket megőrizzük, vagy a nagyobb közösségeket tovább fejlesszük, minden szinten szükségünk van arra, hogy magyar emberek képviseljenek bennünket, úgy Brüsszelben, mind Bukarestben, vagy a megyei tanácsban, illetve az önkormányzatban egyaránt. „Szeretnénk tovább vinni azt a munkát amit elkezdtünk, amit vállaltunk, de ehhez az Önök támogatására is szükségünk van” – fogalmazott Magyar.

Nagy Szabolcs parlamenti képviselő szintén az idei év közelgő választásaira utalva hangsúlyozta, kihívás előtt áll idén a magyar közösség, ezért arra kérte az egrieket, hogy ahogyan eddig is, ez után is próbálják meg kiszűrni a közélet zajából azokat a lényeges iránymutatásokat, amelyek segítenek abban, hogy a közösség jó irányba haladva megtartsa az őt illető érdekképviseletet, hogy mindenki a maga helyén, keresztény szellemben építhesse ezt a közösséget. „Ez az év sok szempontból meghatározó lesz, nagyon sok emberre szükségünk van ahhoz, hogy azokat a nyelvi- és kisebbségi jogokat, amelyeket ma biztosnak érzünk, a következő években is meg tudjuk védeni” – fogalmazott a képviselő.
 

Ezt követően Hrenyu Péter iskolaigazgató, a megemlékezés főszervezője ismertette a további programot, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat, az egyház és az iskola közös együttműködése nélkül nehéz lett volna megszervezni ezt a jeles eseményt, de a közös munka eredményeként sikerült ismét egy olyan rendezvényt megszervezni Egriben, ami valódi értéket képvisel.

Szabadtéren folytatódott a megemlékezés

Az istentiszteletet követően az ünneplő közösség átvonult Csűry Bálint szülőházához, ahol bár most nem ugyanaz a ház áll amelyben a nyelvész professzor élte életét, viszont a jelenlegi ingatlan falán ott az az emléktábla, mely Csűry Bálintnak ma is emléket állít.

Az emléktábla megkoszorúzását követően az Egri „Csűry Bálint” Általános Iskola udvarán álló szobornál folytatódott a megemlékezés, Poszet Nándor színművész vezetésével, aki hol konferált, hol pedig kénytelen volt esernyőt tartani a felszólalók fölé, ugyanis a kora tavaszi időjárás szemerkélő esővel köszöntötte az Egriben emlékezőket.

A szobornál beszédet mondtak heten, elsőként Hrenyu Péter iskolaigazgató, aki ismét köszöntötte a megjelenteket. Elmondta különleges dátum a február 13., ugyanis ezen a napon született, majd hunyt is el Csűry Bálint. Az iskola névadója 1886. február 13-án látta meg a napvilágot, Egriben, majd 55 évvel később, 1941. február 13., Debrecenben adta vissza lelkét teremtőjének. „Ünnepségünk büszkeség is egyben, hiszen egy olyan emberről emlékezünk meg, aki oly sokat dolgozott, hogy kultúránk, hagyományaink és tájszólásaink megmaradjanak az utókor számára. Csűry Bálint egy olyan ember volt aki hű maradt a nemzetéhez, idejét és egészségét nem kímélve járta a tájat, gyűjtött és írt. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a munkája után maradt rengeteg leirat. Ezek közül a legfontosabb a számos gyűjtemény mellett a Szamosháti szótár, mely 2 kötetben jelent meg. Ami pedig minket illet, feladatunk nem más, minthogy az általa leírt népszokásokat, tájszólásokat és hagyományt továbbadjuk gyermekeinknek, unokáinknak, ezzel is életben tartva a Csűry-kultuszt. Ennek fenntartásának egyik alapköve az egri iskola, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a megannyi rendezvény, amelyet Csűry Bálint nevével fémjelzünk: Csűry Bálint nyelv- és ügyességi verseny, amelyet már 5 éve szervez az iskola, a Bicajon Csűry nyomdokában, mely tavaly debütált, illetve a Csűry focikupa, illetve számos kulturális, tudományos és sportvetélkedő” – fogalmazott beszédében az iskolaigazgató.

Ezt követően Berei Edina, az Egri Általános Iskola magyartanára idézte fel egyetemi éveit, ahol a bölcsész karon büszkén hallgatta tanárai Csűry Bálintról szóló előadásait, illetve maga is ismertetett néhány adatot a nyelvészről beszédében.

Harmadik felszólalóként Szabó Elek egri polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd Csűry Bálint életének fontosabb mozzanatait elevenítette fel, kezdve születésétől, tanulmányain át, nyelvtudományi munkálkodásáig, melyért a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. „Az egri kisdiák, aki kitartó munkájának köszönhetően világhírű néprajzkutatóvá és nyelvészprofesszorrá vált mindannyiunk példaképe lehet: pályája jól mutatja, hogy a kis falvakban élők előtt is ott áll a lehetőség, hogy világhírnévre tehessenek szert, ha becsvágyukhoz kitartás és szorgalom társul. A falu e nagynevű szülöttének emlékét pedig 1992 óta őrzi az az emléktábla, melyet a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság helyezett el Csűry Bálint szülőháza telkén, majd az önkormányzat jóvoltából róla neveztük el a falu leghosszabb utcáját, a település iskoláját, majd 2011-ben mellszobrot állítottunk neki, itt az iskola előtt, így ápolva az ő emlékét, reménykedve abban, hogy lesznek még híres alkotók Egriben” – fogalmazott a polgrámester.
 

Ezt követően Csűry István nyugalmazott püspök járult a pulpitushoz, aki ezúttal távoli rokon minőségében emlékezett meg Csűry Bálintról. Elmondta, már családja körében is ismert volt Csűry Bálint neve, ezért sok évvel ezelőtt kerékpárral ellátogattak Egribe, titokban megnézték szülőházát, ami már akkoriban is élményt jelentett számára, ahogy később Csűry Bálint munkásságának megismerése tanulmányozása is, mely sok szempontból tanulságos lehet nem csak egy nyelvész, de egy lelkész számára is.

Ezt követően Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szólt ismét a hallgatósághoz: hangúlyozta a magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen. Elmondta, a Magyar Népnyelvkutató Intézetet alapító igazgatójaként, a trianoni békediktátum idejét átélő Csűry Bálint is azt tartaná ma a legfontosabbnak, hogy a magyarság jövője biztosított legyen. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy Brüsszelben, Bukarestben és mindenütt, ahol magyarokat érintő döntés születik, ott legyenek a közösség képviselői.

Ez után Pataki Csaba megyei tanácselnök arra mutatott rá, az anyanyelv az, ami megőrzi az ember gyökereit, mely tézis Csűry Bálint számára nem csak a munkát jelentette, hanem egy 55 éven át tartó életet is. Bizonyítja ezt az is, hogy bár meghalt, de el nem távozott, hiszen szelleme ma is a községben él, és képes volt ennyi jeles vendéget összegyűjteni ezen a napon, hogy rá emlékezzenek.

A felszólalók sorában végül Fisár Erika, magyar szakos tanfelügyelő szólt az ünneplőkhöz. Elszavalta előbb Áprily Lajos Tájszólás című versét, majd elmondta: „Egy nép nyelve annak kultúráját is magában hordozza. A szamosháti tájnyelv pedig a lokális kultúra része. Csűry Bálint személye és munkássága pedig közkincsé tette e nyelvjárás szókincsgyűjteményét” – fogalmazott a pedagógus.

A beszédeket követően a helyi diákok verses-zenés ünnepi műsora következett, majd koszorúzás zárta az eseményt.