Megfejtették a tudósok: húszmillió évvel ezelőtt csattanhatott el az első csók

Az első csók nem emberek, hanem a nagymajmok főemlős ősei között csattanhatott el mintegy húszmillió évvel ezelőtt egy a napokban megjelent tanulmány szerint.

Az Oxfordi Egyetem és a Floridai Műszaki Egyetem kutatói azt kívánták feltárni, mikortól datálódik a csók – tekintettel arra, hogy evolúciós szempontból a csókolózás nem jelentett hasznot a túlélés szempontjából, és betegségek terjesztésére is alkalmas lehetett.

Mint felhívták a figyelmet, az emberek, csimpánzok, bonobók, orangutánok is csókolóznak, amiből jó ok volt arra következtetni, hogy ezt a szokást egy közös őstől örökölhették.

A kutatásban részt vevő tudósok összevetették a főemlősök megfigyelését az evolúciós kapcsolatokra vonatkozó adatokkal, hogy visszatekerjék az órát és megállapítsák az első csók időpontját. „Két kulcsfontosságú információt felhasználva egy olyan modellezési módszert alkalmaztunk, amely révén különböző evolúciós forgatókönyveket szimulálhattunk” – mondta Mathilda Brindle, az Oxfordi Egyetem biológia tanszékének munkatársa.

A modell több millió lefuttatásának eredményei alapján az első puszi valamikor 21,5-16,9 millió évvel ezelőtt történhetett.

A csók történetéről folytatott első kutatás eredményeit az Evolution and Human Behavior című tudományos folyóiratban jelentették meg. A tanulmány szerint az Eurázsiát időszámításunk előtt 40 000-ig benépesítő, a Homo sapiensszel a kihalásuk előtti utolsó időszakban egy ideig azonos időben élő neandervölgyieknél feltehetően szintén megvolt ez a szokás.

A csókolózásnak a tudósok általi nem túl romantikus meghatározása „nem agresszív, szájon keresztüli érintkezés, amely nem jár táplálékátadással”.  Ebbe a megfogalmazásba beletartozik a szexuális csók ugyanúgy, mint a családtagok vagy barátok között üdvözlési céllal történő plátói csókok. Az viszont továbbra is vita tárgya, hogy miként alakult ki a csókolózás és miért maradt fenn.

Brindle szerint a szexuális csókolózás „egyesek szerint hasznos mód a társi minőség vagy alkalmasság megállapítására”. „Emellett a csókolózás egyfajta előjáték is lehet, a szexuális vágy felkorbácsolása és a termékenység esélyének növelése érdekében” – fogalmazott.  A plátói puszi célja a bonyolult társadalmi viszonyok irányírása, illetve az összetartozás erősítése – mondta a kutató.

A tanulmány szerint a neandervölgyiek és az emberek között nyálkeveredés révén a szájukban tenyésző orális mikrobák kicserélődtek és elszaporodtak a két faj 450 000-750 000 évvel ezelőtt történt szétválása után, amiből erősen arra lehet következtetni, hogy Homo Sapiens és a neandervölgyiek is csókolóztak.