„Megerősít minket, hogy az egy magyar nemzetnek a tagja vagyunk!“ Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség Kaplonyban - KÉPGALÉRIA, VIDEÓ

Idén Kaplony adott otthont április 19-én délelőtt, a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program kiemelt nemzeti nyitóeseményének, a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepségnek, melyen áldást kértek a jó és bőséges termésre, s amelyen dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az esemény fővédnöke is részt vett.

Sem eső sem szél nem tántorította el a szentelésen részt kívánni akarókat pénteken reggel, s szép számmal gyűltek össze Kaplony ikonikus katolikus, ferences rendhez tartozó templomában, hogy az eseményt megnyitó litániát meghallgassák, amelyet Nt. Albert István Leánder házfőnök tartott.

Ezután az ünnepi menet még esőben indult el, s a rövid séta után már napsütésben érkezett meg a búzaszentelés helyszínére, ahol dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, s egyben az esemény fővédnöke, zsúfolt programja miatt csak rövid időre, de csatlakozott az ünneplőköz, s az elől érkezőkkel közvetlenül kezet is rázott.

A román, magyar és székely himnusz eléneklése nyitotta meg a szentelési ünnepséget Kaplony határában.

„Az összefogás ismételten megmutatkozik, hiszen itt vagyunk“ - köszöntötte elsőként a megjelenteket Balog Tamás, a Kossuth Rádió műsorvezetője, aki egyben a az esemény moderátori szerepét töltötte be. „És mi a mozgató rugója a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem programnak?“, tette fel a kérdést, amelyre a válasz is megérkezett tőle: a hit.

Hasonló gondolatokkal kezdte Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő is beszédét, aki házgazdai minőségében is üdvözölte a megjelenteket: „A búzaszentelés, ami a kezdetet is jelöli egyben, alázatra és hitre tanít bennünket. A gazdák fáradságos, alázatos munkával vetik el a magot, gondozzák a vetést és kérnek áldást az idei évre.“ S gazdák hitét és türelmét példaként állítva, merít majd erőt az elkövetkező nehéz időszakban, hiszen az idei év sorsfordító lesz mindenki számára. „Ahogy a jó gazdának, úgy nekünk is hinnünk kell az aratás sikerében, azaz hogy a közösség erőfeszítése behozza gyümölcsét, kitartunk a viharok közepette, és végül eredményesek lehetünk a megmérettetéseken.“ - hangsúlyozta a képviselő, majd ekép folytatta: „A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program, mára már a magyar összetartozás, egység és közösség jelképe lett. Egy olyan hálózat, amelyen keresztül kapcsolódhatunk bárhol is éljünk a világon, a magyar identitás és kultúra köteléke összeköt bennünket. A kezdeményezés erejét és eredményességét kifejezhetnénk pontosan számokban is, hiszen tudjuk hogy hány tonna búzát adományoztak az évek során, viszont azt gondolom, ezen jóval túl mutat, a szolidaritás és nemzeti egység kézzelfogható példája.“

Varga Sándor, a Harag György Társulat színművészének Dzsida Jenő Pszalmus Hugarikus részletének elszavalása után dr. Semjén Zsolt vette át a szót, aki a búza szimbolisztikus értékét tárta fel közönségének: „A Magyarok Kenyere ünnep, búzaszentelési ünnep a magyar nemzet egységéről szól, időben és térben, hiszen mindannyian tagjai vagyunk az örök magyarságnak. Mindannyian örökösei vagyunk ennek a csodálatos nyelvnek, nagyszerű kultúrának, a heroikus magyar történelemnek. Tagjai vagyunk térben is az egyetemes magyarságnak: a mai Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, szétszóródva a nagyvilágban mindannyian, ugyanannak a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai. A Magyarok Kenyere annak az egységnek a szimbóluma, hogy bárhol is élünk a Kárpát-medencében, ugyanannak a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai. Hiszen a búza is, bárhol termett is a Kárpát-medencében, ha összegyűjtjük, a 15 millió szem egyetlen kenyeret fog kiadni. (...) A búza, az élet, összekapcsolódott a nemzeti gondolattal. 1849-ben a szabadságharc leverése után a nemzeti ellenállás egyik szimbóluma volt, hogy gabonaszenteléskor 13 kenyeret adtak a szegényeknek, szimbolizálva a 13 aradi vértanút.“ Ez a mostani ünnep is megerősít magyarságunkban, tette hozzá. A magyarságnak mindig is szüksége volt a megerősítő szimbólumokra, amely elmélyíti nemzeti tudatát. „Ez a búzaszentelés is megerősít abba, hogy az egy magyar nemzetnek a tagja vagyunk, megerősít minket a nemzethűségünkben, hűséges tagjai vagyunk az örök magyarságnak“ - adta át gondolatait a miniszterelnök-helyettes.

A börvelyi Gyöngyvirág Néptánccsoport fiataljai színesítették előadásukkal a köszöntők sorát.

„Nemes alkalommal gyűltünk össze egész Kárpát-medencéből, s mindegy, hogy hol élünk, magyar nyelven beszélünk és magyar kenyeret eszünk“ - nyitotta meg köszöntőjét Pataki Csaba, Szatmár Megyei Tanács elnöke. Majd hozzátette, hogy sokszor halljuk azt is mi, akik nem az anyaország határain belül élünk, hogy hálásak kellene legyünk, mivel más állam kenyerét esszük. „Azt mondom, hogy búza azon a nyelven tud, amelyen nyelven beszél az a gazda, amelyik elvetette. Olyan mint a gyermek, ha magyar a gazda, magyarnak neveli a búzát.“ De mindenképp a békére szólít fel mindenkit, aki a magyarok kenyeréből eszik. Zárszavában pedig örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye adhatott helyet ezen szép eseménynek, s kitért arra is, hogy mindenképp úgy kell a választások során is „vetni“, hogy arassunk is, hiszen nehéz év következik, s nehogy mások arassák le, ami mi már elvetettünk. Erőt és bölcsességet kívánt az idénre a döntéseknél.

A köszöntéseknél Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke vette át a szót, aki jó szívvel jött az ünnepségre, hozzátéve, hogy a kamara is csak nemzetben tud gondolkodni, nem csupán egy országban. Mindegy hogy hol kell a búza, az íze ugyanolyan. A búza az élet szimbóluma. Egy búzamező mindenkinek mást jelent mást szimbolizál, csak a gazdának jelenti ugyanazt, a reményt, egy bőséges termésre. A búzaszentelés nemcsak a hitről, az összetartozásról szól. Végezetül egy személyes élményt osztott meg: mikor gyerekei kicsik voltak, úgy nevelték őket, hogy mindig csak akkora szelet kenyeret kérjenek, amennyit meg is esznek, hogy ne legyen kidobva semmi. A kenyér nem szemétkosárba való. A világ megváltozott, s évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül kidobásra, a megtermelt ennivaló majd 40 százalék. S arra hívta fel a figyelmet, hogy a feldolgozott búzáért is felelősök vagyunk, s felelősségteljesen kell bánni az étellel.

Szilágyi Dóra Emese, európai parlamenti képviselőjelölt vette át a helyet a mikrofon előtt, s utalt az idei év sorsfordító jellegére, amelyben leginkább a hit adhat erőt. S arra is kitért, hogy lesz-e lehetőség a változásra, az rajtunk is múlik, amely csakis a közösség összetartó ereje által valósulhat meg, s akárcsak a búzamag, ahogy megsokszorozza önmagát, úgy válhat eredményessé a közösség ereje a megmérettetések során. Csak közösségben lehet megőrizni az értékeket és hitet a reményt, ami a magyar nemzetet megtartotta. S ez a búzaszentelés is egy ilyen közösségi ünnep, a hit ünnepe.

A Rekettye Kulturális Egyesület égisze alatt nevelkedett Volfer Flóra citerajátéka és népdalai híven kapcsolódtak az ünnepség hangulatához, bearanyozva az eseményt.

Dr. Feldman Zsolt, a magyarországi agrárminisztérium államtitkára kitért arra ünnepi beszédében, hogy a búzaszentelés, amely ősi gyökerekkel bír Magyarországon, nemcsak ennek a közösségnek, hanem a gazdálkodók is ünnepe. Kihangsúlyozta, hogy mennyire fontos lenne jobban megmutatni az agrárium, a mezőgazdaság világát mindazoknak, akik nem ebben a közegben élnek. Elveszett a kapcsolat a megtermelt ennivaló és annak fogyasztója között. Hiszen a mai modern világban elveszett a tudás arra vonatkozóan, hogy hogyan is készül az élelmiszer, mi van emögött. Az emberek már nem tudják, hogy ami a kosarukba kerül, az hogyan és miből készült. Megváltozott a világ, ahogy a mezőgazdaság is modernizálódott, de az alapja ugyanaz maradt: élő anyaggal dolgoznak a gazdák, s akkor van termés, ha a gazdálkodó odafigyel arra, ami a munkájában fontos.

Legvégül Jakab István, a magyarországi Országgyűlés alelnöke, MAGOSZ elnöke zárta a köszöntők sorát, kitérve a nemzeti egységek, összetartozásra, a hit erejére.

Az ünnepség legfontosabb eseménye következett ezután, maga az áldás osztása. Elsőként Ft. Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke áldotta meg a búzamezőt, majd őt követte Nt. Tolnai István, református esperes, Nt. Vadas Krisztián, görögkatolikus parókus, Nt. Bartha Zsuzsa, unitárius lelkész, valamint Nt. Illyés Sándor, evangélikus lelkipásztor.

Ezek után az ünnepi menet visszatért a kaplonyi római katolikus templomba, ahol Schönberger Jenő püspök által celebrált mise zárta a búzaszentelési ünnepséget.