Március 15-i megemlékezés a Szatmár-Kültelki Református Egyházközségben

A Szatmár-Kültelki Református Egyházközségben március 16-án emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és az azt követő szabadságharcról.

Ilonczai Zsombor házigazda lelkipásztor igehirdetésében arról beszélt, hogy mit kellett tenni 177 évvel ezelőtt a szabadságért, és mit kell tenni most. A márciusi ifjak kitartását Dániel próféta kitartásával hozta párhuzamba. A ma emberének van kitől példát venni, csak meg kell legyen a hit, hogy Isten segítségével mindenki megőrizheti a szabadságát a szülőföldjén, megélheti a kultúráját, gyakorolhatja az anyanyelvét…

Az idei március 15-i műsor Bem-tábornok (Bem-apó) életének és munkásságának a bemutatására épült. Az egyházközség gyerekei és ifjai, ezzel kapcsolatos verseket és énekeket adtak elő.

A Biki Károly ifjúsági csoport Elek Görgy: E kard… e kard!… legszebb napja életemnek című egyfelvonásosát adta elő. Ilonczai Zsombor lelkipásztor olyan dramaturgiát használt, ami illett a templomi környezethez. A színdarabot beillesztette a verses-zenés műsorba, így egy egészként hatott a gyülekezetre.

Elek György elmondta, hogy a színdarabot akkor írta, miután Bem József és serege Szamoskrassón töltött éjszakájának emlékére emlékszobát hoztak létre, emléktáblát avattak és szobrot állítottak, viszont még mindig nem volt világos, hogy mi történt Szamoskrassón a Darvay-kúriában 1848. december 12-ról 13-ra vírradó éjszakán. Ennek felkutatásában segítettek a Szatmár megyei helytörténészek, akiknek a kutatásaiból az 1848-as forradalom kirobbanásának 175. évfordulójára összeállt és nyomtatásban is megjelent az 1848–49 Szatmári hősei című kötet. A történelem a helytörténetekből áll össze, ezért fontos feltárni a települések múltját, hogy azok részei legyenek népünk történelmének.

A Szatmár-Kültelki Református Egyházközség fiataljai arra törekednek, hogy megismerjék a múltat, hogy abból tanulva tudjanak jó magyarként, vallásos szellemben, a jövőbe vetett hitben, békében élni.