Március 15-e minden magyar ünnepe, a gyerekeké is!


"Az ünnepléshez ünneplőbe öltözünk. Ez azonban nem a legjobb ruhát jelenti, hanem azt a lelkületet, ahogyan ezekre az ünnepi percekre magunkat is felkészítjük és a gyerekeket is hozzászoktatjuk."
Czárán Eszter
A 6-os Számú Napköziotthonos Óvoda Honvéd utcai Varázskastély Tagóvodájának óvodapedagógusai, Tepfenhart Borbála és Botos Enikő fontosnak tartják, hogy a 3- 7 éves gyerekek számára is, az életkori sajátosságainak megfelelő módon részesei legyenek nemzeti ünnepeinknek. Érezzék, hogy az ünnep mindig magasabb, különlegesebb nap életünkben. Megemlékezünk régi korok hőseiről sajátos módon, korunkhoz illően, megteremtve ezzel csíráját a szülőföld, a haza szeretetének.
Az ünnep és az azt megelőző ráhangolódás különbözik az óvodai mindennapoktól. Az ünnep akkor adja a kiteljesedés érzését a gyerekeknek, ha a készülődés során az érzelmi, hangulati elemeket helyezzük előtérbe, ha pozitív töltetet adunk számukra a hétköznapokhoz képest. Az ünnepi készülődés az együttlét örömét adja, erősödik a személyes kötődés gyerek és pedagógus között a közös tevékenységek során. Erősíti a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozza a gyerekek közösséghez való tartozását.
A gyerekek életkori sajátosságaiból adódóan az ünnep jelentőségét elsősorban külső jegyekből érzékelik a megélt, megtapasztalt érzések alapján (pl.. zászló, kokárda, ünneplő ruha). Nekünk, óvónőknek fontos feladatunk, hogy csoportunkban a ráhangolódás jegyében olyan tevékenységeket szervezzünk, melyben minden gyerek részt vesz és kipróbálhatja képességeit.
Ebben az évben a szülőket is bevontuk a tevékenységeinkbe, hogy együtt is ráhangolódjunk erre a szép ,,tavaszt’’ is köszöntő ünnepre. A közös tevékenység alatt kisgyerek és szülő ragasztással elkőszítette csoportunk kokárdáját, majd következhetett az egyéni kokárda készítése, csákóhajtogatás a legénykéknek és pártakészítés a leánykáknak. A legények szüleik segítségével nemzeti nyakkendőt készítettek, a kislányok ruhácskáját nemzeti színű nyaklánc díszítette. Miközben ment a munka indulókat hallgattunk és közösen éneklünk napocska hívogatókat.
Amint elkészültek a kiegészítőkelőbb esküt tettek a hazára, majd a a csoportszobában menetelve, dobolva hajtották végre a feladatokat, tisztelegtek, fordultak „Jobbra át!”, „Balra át!”. Nem maradhatott ki a Kossuth induló és a Nemzeti dal előadása sem, amit szülő, gyerek, pedagógus együtt adott elő.
A nap végén kis ajándékot kaptak szülők és gyerekek is. Lehet, hogy az óvodás korú gyermek számára ez még csak játék, de mi úgy érezzük, hogy a jelképekkel, az ünnepi készülődéssel, a tevékenységekkel igazán átérezték, hogy „magyarnak lenni büszke gyönyörűség”! - bárhol a világon.
Tepfenhart Borbála