Maradandó sérülést okozott a kiszabadult spániel, mégis felmentették a gazdáját

Vidám hangulatú születésnapnak indult, de súlyos incidensbe torkollott az ünneplés 2021 augusztusában egy avasi faluban. A járványügyi korlátozások miatt a család nem vendéglőben, hanem saját udvarán volt kénytelen megteríteni, oda gyűlt össze a rokonság és a baráti kör. A hangulat sokáig felszabadult volt, ám az est váratlan fordulatot vett.
Az ünneplés eleinte jókedvben zajlott, ám a mulatság közben a szomszéd spániel átugrott a telkeket elválasztó, alig egy méter magas kerítésen, és a vendégek közé keveredett. Nem viselkedett agresszívan: barátságosan csóválta a farkát, hagyta, hogy megsimogassák, sőt még enni is kapott. A házigazda azonban kényelmetlennek érezte a helyzetet, ezért többször kérte a szomszéd fiút, vigye vissza az állatot. Ez így is történt: a kutyát visszavezették, majd bezárták a kennelbe.
A spániel azonban nem nyugodott meg. Rövid időn belül ismét kiszabadult, átugrotta a kerítést, és hajnalban másodszor is megjelent a társaságban. Többen ekkor is simogatták, játszottak vele, ám a történet egy pillanat alatt tragikus fordulatot vett: az egyik férfi lehajolt hozzá, hogy megsimogassa, a kutya pedig váratlanul ráharapott az illető bal fülére, amelynek egy része leszakadt. A mulatság káoszba fulladt: mentőt kellett hívni, a sérült férfit pedig kórházba szállították, ahol több műtéten is átesett. A sérülés sajnos maradandónak bizonyult.
A férfi ezt követően kártérítést követelt: közel harmincezer lejt az orvosi költségek fedezésére és ötvenezer eurót az incidens okozta szenvedésért, a kiesett bevételekért, valamint a megromlott életminőségért. Az ügyészség is úgy ítélte meg, hogy a kutya gazdája felelős, hiszen nem tett meg minden szükséges óvintézkedést a támadás megakadályozására, ezért vádat emeltek ellene.
A vád érvelésében súlyosbító körülményként szerepelt, hogy a spániel már 2016-ban is megharapott egy gyermeket, vagyis a gazda tisztában volt az állat veszélyességével, így fokozottabb figyelemmel kellett volna rá ügyelnie.
A bíróság azonban részletesen mérlegelte a körülményeket. Az ítélet indoklásában hangsúlyozták: a gazdát csak akkor terheli büntetőjogi felelősség, ha a kutyatámadás közterületen vagy nyilvános helyen történik, ahol kötelező a póráz és a szájkosár. A Büntető Törvénykönyv 184. cikkelye példaként az utcát, a bárki számára hozzáférhető épületet vagy a közösségi eseményeket említi. Ugyanakkor kifejezetten kivételként határozza meg a családi jellegű összejöveteleket, ahol a résztvevőket rokoni vagy baráti kapcsolat fűzi össze. Az avasi udvarban zajló születésnapot a bíróság emiatt nem tekintette nyilvános eseménynek, hanem szűk körű családi rendezvénynek.
Az is súlyozta a döntést, hogy a harapás idején a gazda nem volt jelen: barátnőjét kísérte haza, a kutya felügyeletét pedig átmenetileg az apjára bízta.
Mindezek alapján a bírók úgy ítélték meg: bár a sérülés súlyos és életre szóló következményekkel járt, a gazdát büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni. A férfit felmentették, a sértett kártérítési igényét nem tárgyalták, sőt még négyezer lejt is köteles kifizetni a vádlott ügyvédi költségeire.
A spánielek általában barátságos, játékos, családcentrikus kutyák, nem tartoznak a veszélyesnek számító fajták közé. Vadász- és társasági kutyaként tenyésztették őket, ezért kifejezetten ragaszkodóak az emberekhez. A szakirodalomban korábban felbukkant ugyan a „cocker rage” nevű jelenség, amely hirtelen, kiszámíthatatlan agressziót jelentett, de ma már tudjuk, hogy ez inkább rossz tenyésztési gyakorlat és szocializáció hiányának következménye, nem pedig a fajta természetes sajátossága. A szakértők szerint bármely kutya fajtától függetlenül haraphat, ha fél, stressz éri, fájdalma van, vagy fenyegetve érzi magát. Az avasi eset tehát nem általánosítható a spánielekre, sokkal inkább az adott állat egyéni történetéről, körülményeiről és a felügyelet hiányáról szól.








