Már ma megkezdődik a román elnökválasztás döntő fordulója

A külföldi szavazóhelyiségek megnyitásával pénteken megkezdődik a román elnökválasztás második fordulója, amelyen két rendszerkritikus, ellenzéki politikus, George Simion, a kormánypártok által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere közül választ államelnököt Románia 19 millió választópolgára.

Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában a román népnek tiszteletet követelő, szuverenista jelszavakkal kampányoló Simion végzett az élen az érvényes voksok csaknem 41 százalékával, míg ellenfele, az európai elkötelezettségét hangoztató, a „becsületes Románia” szlogennel kampányoló Dan a szavazatok mintegy 21 százalékát megszerezve került be a második fordulóba.

Mindketten bírálják a korrupciót, az érdekcsoportok ellenőrzése alá került állami intézmények tehetetlenségét, a társadalom valós problémáival nem foglalkozó, kiváltságos politikustársadalmat, de a javasolt megoldások és a személyiségük által képviselt országvezetési modellek teljesen eltérőek.

Simion adócsökkentést, kamatmentes hitelt, családvédelmet, 35 ezer eurós házakat, a külföldi befektetők által felvásárolt román energiacégek visszaállamosítását ígérte gazdasági programjában. Külpolitikai téren Románia semlegességét hangoztatja az ukrajnai háború kapcsán, az európai uniós állampolgárok közötti megkülönböztetés eltörlését követeli és elutasítja a tagállamok szuverenitásának korlátozására irányuló brüsszeli törekvéseket.

Simion a „népnyúzók” elszámoltatását, közéletből való eltávolítását, az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatását, a titkosszolgálatok vezetőinek lecserélését ígérte szavazóinak, a népakarat helyreállítása jegyében pedig azt a – tavaly novemberi, utólag érvénytelenített elnökválasztás első fordulójában élen végzett – Calin Georgescut akarja megbízni kormányalakítással, akit az alkotmányos rend elleni uszítás, fasiszta szervezkedés és illegális külföldi kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vontak és kizártak a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül.

Simion bejelentette, hogy akaratát akár a parlament feloszlatása árán is keresztülviszi, de kifejezte reményét, hogy a választások után a jelenlegi parlamentben is ki lehet majd alakítani a Georgescu-kormány beiktatásához szükséges többséget.

Nicusor Dan szerint azonban nem gyűlölködéssel és kirekesztéssel, hanem a változást akaró emberek közti összefogás megteremtésével, az állami intézmények reformjával kell visszaadni a reményt az ország lakosságának és a külföldre kényszerült román diaszpórának. Azt állítja magáról, hogy jól ismeri a közigazgatás működését és jogi hátterét, le tudja vezényelni a szükséges intézményi reformokat, továbbá képes hidakat építeni közösségek, régiók és generációk között, mert – önjellemzése szerin – nem megosztó, hanem az energiák összefogására alkalmas személyiség.

Dan a becsületességet, hozzáértést, munkát és bátorságot nevezte meg a közéletei szereplőktől elvárható fő értékekként. Szerinte Romániának érvényesítenie kell érdekeit az Európai Unió fontos döntéseinél, hozzá kell járulnia az EU és az Egyesült Államok közti együttműködés javításához és növelnie kell a védelmi kiadásokat saját biztonsága, valamint a NATO megerősítése érdekében.

Dan a jelenlegi ideglenes államfőt, a decemberi választási kudarc után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus élére megválasztott Ilie Bolojant kérné fel kormányalakításra, ugyanakkor leszögezte: Románia nem engedheti már meg az előrehozott parlamenti választásokkal járó instabilitást.

A román elnökválasztáson a versenyben maradt két jelölt közül az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. A voksolás hetében végzett közvéleménykutatások rendkívül szoros versenyt ígérnek kettejük között, így néhány szavazaton múlhat, ki lesz Románia következő elnöke.

A magyar pártok és történelmi egyházak képviselői szavazásra buzdították az erdélyi magyarokat és egyértelműen Nicusor Dan mögött sorakoztak fel, arra hivatkozva, hogy a közösség számára létkérdés megakadályozni egy magyarellenes elnök megválasztását Románia élére. Egyebek mellett azt vetik Simion szemére, hogy pártját az úzvölgyi magyar katonatemető meggyalázásával „tornászta fel” az országos politikába és az AUR azóta is folyamatosan támadja a magyar jelképeket, magyar oktatást, magyar közigazgatási nyelvhasználatot.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a román külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. A külföldi választókörökben nemcsak a hazai voksolás dátumaként kijelölt május 18-án, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a külföldön élő vagy tartózkodó román állampolgárok.

A külföldi szavazókörök a hétvége mindhárom napján helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva, kivéve a Romániától nyugatra lévő országokat, ahol vasárnap kevesebb idő áll a szavazók rendelkezése, ugyanis a szavazóköröket időzónától függetlenül mindenütt bezárják akkor, amikor Romániában véget ér a voksolás, kelet-európai idő szerint 21 órakor.

Szombat reggel 7 órától kampánycsend lép életbe. Az elnökválasztásokon több közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők megkérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, romániai idő szerint 21 órakor ismertetik.