Már élőben lehet követni a vetési gólyák életét. Tudjunk meg többet a gólyákról. GÓLYAKAMERA

A Szatmár.ro, az M-SYS Kft., valamint a Vetési Polgármesteri Hivatal, Ilyés Gyula polgármester jóvoltából élőben követhetjük egy vetési gólyapár mindennapjait. Hogy jobban megismerjük e nemes védett madarainkat Márk-Nagy Jánost, az EKE szatmári szervezetének elnökét kértük fel segítségül, akitől megtudtuk, hogy mi az oka, hogy Szatmár megyében csökken a gólyapopuláció.

Pillants be élőben a vetési gólyafészek lakóinak életébe a gólyakamerán keresztül! Kattints ide! Vagy kattints a Gólyakamera bannerre a főoldalunkon.

A gólyák - bármely fajról is legyen szó - védettnek számítanak. Kedveljük őket, de igazából nem ismerjük. Márk-Nagy Jánost, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezetének elnökét kértük fel szakértőnek, hogy segítsen abban, hogy minél több érdekes információt tudjunk meg ezekről a madarakról. A gólyák életében aktuális témákat ismertetjük majd cikksorozatunkban.

„A természetvédelemben, s ezen belül egy populáció védelmében nagyon fontos a tudatosítás, hogy közelebb kerüljenek az emberekhez, megismerjék az adott egyedet, több információt tudjanak meg róla. Hiszen ha valamit ismerünk, azt jobban féltjük, és jobban is védjük. Ha tudjuk mik a szokásai, mi veszélyezteti, akkor akár tehetünk is érte. A gólya ebben a térségben, amúgy is egy népszerű madár, viszont megfigyelésével is segíthetünk a népszerűsítésében, ezért is örömmel fogadtam a Szatmár.ro kezdeményezését.“ - mondta Márk-Nagy János

Miért csökken a Partiumban a gólyák száma, miközben Székelyföldön nő? Mi veszélyezteti őket?

Márk-Nagy János elmondta, hogy Erdélyben miközben a hegyes vidékeken, Hargita megyében és környékén, nő a gólyák populációja, addig a Partiumban, s ebbe beleértendő Szatmár megye is, csökken. Az Erdély Kárpát Egyesület több pályázata révén is megfigyelte a gólyák vándorlását. 2013-2015 között több madarat is jeladóval láttak el, hogy kövessék tevékenységüket, vándorlásukat. Szatmár megyében 2020-as adatok alapján 437 fészket tartottak nyilván, tudtuk meg Márk-Nagy Jánostól. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mind foglalt volt, tehát nem beszélhetünk ennyi párról.

A helyi gólyapopuláció fogyatkozásának egyik fő oka élőhelyeik méretének szűkülése, nincs hol táplálékhoz jussanak, s emiatt számuk is egyre kevesebb.

A hiedelemmel ellentétben a gólyák nemcsak békát, kígyóféléket esznek, hanem szárazabb időszakban rágcsálókal, illetve rovarokkal is táplálkoznak. Azonban mindenképp a gyepes-nedves területek azok, ahonnan beszerzik a táplálékukat. Ezek a területek nagyon fontosak a gólyák életében, viszont egyre kevesebb marad belőlük érintetlenül. Elsősorban az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt csökken ezen területek mérete, hiszen mindent beszántanak, ami csak lehetséges. A másik területcsökkentő ok, hogy ilyen gyepes területekre kerülnek sok esetben a napelemparkok.

„A gólyák nagy méretűek, ezért a le- és felszálláshoz is helyre van szükségük. A napelemparkoknál pedig pont ez a hely tűnik el, ugyan megmarad a füves rész, de nincs hol leszálljanak, illetve fel.“ - részletezte a természetvédelmi egyesület elnöke. „Igyekszünk ezeket a területeket megvédeni, akár bírósági úton is.“

Komoly veszélyt jelentenek, elsősorban a nemsokára kikelő kis gólyákra, a középfeszültségű villanyoszlopok. Erre rászállva, nagyon sok esetben megrázza őket az áram, s elpusztulnak. De a vándorlásuk során is sokszor válnak áramütés áldozataivá. „Ez a veszély elsősorban a kis gólyákat érinti, amelyek éppen csak repülni tanulnak, rászállnak egy ilyen középfeszültségű oszlopra, s hozzáérve a drótokhoz áramütést szenvednek.“

Ugyancsak komoly veszélyt jelent a mezőkön, természetben ott hagyott bálaszalag, műanyag kötözők, vagy a horgászok által eldobott horgászzsinór. Ez rátekeredhet a madarak testrészeire, elsősorban a lábára, s problémákat okozhat, amely akár az állat pusztulásához is vezethet.

„Tudnunk kell azt, hogy a gólyafészek nemcsak gallyakból áll, hanem mindenféle holmit bevisznek a gólyák, hogy puhább részt is kapjanak. Régebben ez még fű, moha s egyéb ilyen anyag volt, mostanában a gólyafészek tele van szeméttel. Minden, amit mi emberek eldobunk a természetben, az bekerül. Korábban láttam olyan fészket is, amelyikben egy eldobható egyszer használatos pelenka volt. Ami viccesen felfogva igazolná, hogy mégiscsak a gólya hozza a kisbabákat. Csak sajna szomorú tény, hogy mindenféle szemetet, rongyot, nejlonzacskót is találhatunk manapság a fészkekben.“ - tudtuk meg Márk-Nagy Jánostól.

Érendréd sokáig Európai Gólyafalu címmel rendelkezett

Azt is megtudtuk, hogy Szatmár megyében elsősorban az Érmelléken, a Túr és a Szamos mentén találkozhatunk gyakrabban gólyákkal. Mindenképp a gyepes-nedves élőhelyek közelében lévő települések környékén van több fészek.

A németországi Euro-Natura Egyesület 1994 óta ítélte oda az Európai Gólyafalu címet. Minden országból egyetlen település birtokolhatta ezt a megtisztelő nevet. Kevesen tudják, de 1997-ben Romániából, a Szatmár megyei Érendrédnek ítélték oda ezt a megtisztelő címet, s még gólyafesztivált is rendeztek a madarak tiszteletére. Érendréd 1997-ben 37 fészekkel nyerte el a címet, azonban azóta ott is csökkent a gólyapopuláció. Papp Tibor, Érendréd polgármesterétől elmondta, hogy a címet elnyerő többi európai településsel hosszú időn keresztül tartották a kapcsolatot, azonban egy ideje már semmilyen tevékenységet nem folytat a németországi szervezet, s még a cím odaítélése is megszűnt.