Magas költségek és hosszú várólisták. Ezért maradnak sokan orvosi ellátás nélkül


2024-ben az Európai Unió lakosságának 3,8 százaléka nem jutott hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz, 4,6 százalékuk pedig fogászati kezelés nélkül maradt. Az Eurostat friss adatai szerint Románia az egyik leginkább kiszolgáltatott ország ezen a téren: nálunk leggyakrabban az anyagi akadályok miatt maradnak ellátás nélkül az emberek, ami különösen a szegényeket és az időseket érinti.
Az unió statisztikai hivatala szerint a szegénységi kockázatnak kitett romániai emberek 15,1 százaléka vallotta be, hogy bár szüksége lett volna vizsgálatra vagy kezelésre, nem jutott hozzá. Ez majdnem négyszerese annak az aránynak, amelyet a jobb anyagi helyzetűek körében mértek (4,4%). A fogászati ellátás esetében a különbség még súlyosabb: a szegénységben élők 43,5 százaléka maradt kezelés nélkül, szemben a nem szegények 12,6 százalékával.
Az életkor szerinti bontás szintén lesújtó képet fest. Romániában a 65 év felettiek jóval nagyobb arányban maradtak ellátás nélkül, mint a fiatalabbak. Ez azért különösen súlyos, mert a krónikus betegségek és az ezekre felírt gyógyszeres kezelések pont ezt a korosztályt érintik a leginkább. Az Eurostat adatai szerint a generációs szakadék nálunk az egyik legmélyebb az EU-ban: minél idősebb valaki, annál kisebb az esélye, hogy időben ellátáshoz jusson.
Az oktatás szintje szintén meghatározó tényező. Az alacsony iskolai végzettségűek körében a legnagyobb azok aránya, akik a magas költségek, távolság vagy a hosszú várólisták miatt nem jutnak ellátáshoz. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sokkal nagyobb eséllyel tudják megoldani az egészségügyi problémáikat, hiszen a jobb munkahelyeknek és béreknek köszönhetően meg tudják fizetni akár a magánszolgáltatásokat is.
A fogászati ellátás helyzete külön fejezetet érdemel. Az EU-ban átlagosan a várólisták és a félelem is szerepet játszanak abban, hogy valaki elkerüli a fogorvost. Romániában azonban az elsődleges ok szinte kizárólag a pénz. A középkorúak és az idősek körében a legnagyobb a kezelés nélkül maradók aránya, hiszen sokak számára egy egyszerű fogtömés is túl drága, egy protézisről nem is beszélve.
Nem kell azonban felcsapnunk a statisztikák nagykönyvét, ha látni akarjuk, milyen komoly problémát okoznak a lakosság számára az egészségügyi költségek: Szatmár megyében is gyakran előfordul, hogy egy-egy vizsgálatra heteket, akár hónapokat kell várni. Aki pedig biztosítottként laborvizsgálatot szeretne, sokszor azzal szembesül, hogy a hónap közepére elfogy a kijelölt pénzalap, sőt nem ritkán már a hónap első napjaiban betáblázzák az egész havi keretet. Így nem marad más, mint a zsebből fizetett magánvizsgálat vagy a hosszú várakozás.
Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek hamarosan az a több mint 650.000 ember, aki eddig társbiztosítottként vette (volna) igénybe az egészségügyi rendszer szolgáltatásait. Mint azt a Szatmár.ro közölte, szeptembertől azok, akik eddig egy hozzátartozó jogán kaptak egészségügyi ellátást, a továbbiakban csak akkor maradhatnak a biztosítási rendszerben, ha önállóan fizetik az erre vonatkozó járulékot. Az e helyzetben levőknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adóhatósághoz, illetve vállalniuk kell a járulék megfizetését. A szabályozás szerint a teljes összeg 25 százalékát, vagyis 607,5 lejt, előre kell befizetni, a fennmaradó 75 százalékot, 1.822,5 lejt pedig legkésőbb 2026. május 25-ig. Minderről részletesebben itt írtunk.