Ma van a reformáció emléknapja
A reformáció emléknapját október 31-én tartják világszerte, annak emlékére, hogy 1517-ben Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes a hagyomány szerint e napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. A tételsorozatnak óriási hatása volt: futótűzként terjedt a Német–Római Birodalomban, és elindította a kereszténység egyik legnagyobb megújulási mozgalmát.
Luther fellépését követően Svájcban Zwingli Ulrich és Kálvin János is reformmozgalmakat indított, amelyek a pápai hatalom túlkapásai elleni tiltakozásból születtek. Innen ered a protestáns elnevezés, amelyből a protestantizmus, a kereszténység egyik legnagyobb ága formálódott. A reformáció nyomán jöttek létre a különböző felekezetek – köztük az evangélikus (lutheránus) és a református egyház –, amelyek Európa-szerte meghatározó szerepet kaptak a vallási, kulturális és társadalmi életben.
Magyarországon a reformáció a 16. században, a török uralom idején terjedt el. Luther tanai először Habsburg Mária udvarában, majd az erdélyi szászok között váltak népszerűvé. A prédikációk magyar nyelven hangzottak el, a Biblia lefordítása pedig hatalmas lendületet adott az irodalmi nyelv és a műveltség fejlődésének. Az erdélyi református fejedelmek és főurak nyomdákat, iskolákat alapítottak, így a reformáció nemcsak a hit, hanem az oktatás és a nemzeti kultúra megújulásának is motorja lett.
A mozgalom hazai történetében kiemelt szerepe volt Szatmár megyének is: 1545-ben Erdődön rendezték meg az első magyarországi protestáns zsinatot, amelyen 29 lelkész vett részt, és 12 pontban határozták meg a reformátori tanítás alapelveit. A tanácskozás Drágffy Gáspárné Báthory Anna védnöksége alatt zajlott, aki a zsinat egyik legfőbb támogatója volt.
A reformáció öt alapelve – Sola Scriptura (egyedül a Szentírás), Sola Fide (egyedül hit által), Sola Gratia (egyedül kegyelemből), Solus Christus (egyedül Krisztus) és Soli Deo Gloria (egyedül Istené a dicsőség) – ma is meghatározó üzenetet hordoz: az ember és Isten közvetlen kapcsolatát, a hit és a lelkiismeret szabadságát hirdeti.
Október 31-én templomokban, iskolákban és közösségekben világszerte megemlékeznek arról a napról, amikor egy szerzetes bátor tette új korszakot nyitott az emberi gondolkodás, a hit és a szabadság történetében.
