Kriptovalutás csalás áldozata lett! Dupla haszon reményében fektetett be egy szatmári személy

A Szatmárnémeti Bíróság mellett működő ügyészség szerdán közleményben tudatta, hogy a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség gazdasági bűncselekményeket vizsgáló osztályával együttműködve Bukarestben házkutatást tartottak egy olyan nyomozás részeként, melyet csalás gyanújával indítottak.

Az eddigi nyomozás fényt derített rá, hogy 2022-ben az S. R. C. monogrammal illetett gyanúsított rávette a szatmári S. L. M-.et, hogy fektessen kriptovalutába. Az áldozat 5.200 eurót be is fizetett, mi több, az illető kész lett volna akár 25.000 eurót kriptóra váltani. A gyanúsított azt ígérte a sértettnek, hogy az invesztíció révén megduplázhatja a befektetett összeget. Szerencsére az áldozat időben észbe kapott, és feljelentést tett a rendőrségen, kérve a bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonását.

A bukaresti lakásban tartott házkutatás során több olyan bizonyítékot is lefoglaltak, melyek a gyanú szerint kapcsolatba hozhatóak az említett bűncselekménnyel, pl. pecsétek, iratok, számítógépek és mobiltelefonok. Ugyanakkor az ingatlanban olyan növényi anyagra is bukkantak, mely feltételezhetően a tiltott szerek csoportjába tartozik.

A rendőrség figyelmeztetett a hasonló veszélyekre

A Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség korábban felhívást tett közzé, melyben az irreálisan nagy haszonnal kecsegtető online befektetések veszélyeire hívták fel a figyelmet, illetve több hasznos tanácsot is megfogalmaztak a polgárok számára.

Mint írták, nem szabad megnyitni az olyan linkeket, melyek a közösség oldalakon bukkannak fel és minimális befektetés mellett nagy haszont ígérnek. Nem szabad elfogadni az ismeretlen személyek vagy szervezetek által felkínált befektetési lehetőségeket sem, és azokat a szoftvereket se telepítsük, melyek lehetőséget adnak a csalóknak arra, hogy távolról hozzáférjenek a számítógépünkhöz (AnyDesk, TeamViewer, stb). S noha sokaknak ez egyértelmű, viszont mégis nyomatékosítani kell: nem szabad kiadni a személyes és banki adatainkat, a jelszavainkat és a bankkártyánk adatait, hiszen ellenkező esetben egyik napról a másikra kiüríthetik a számlánkat. Összefoglalva tehát, minden olyan ajánlattal szkeptikusnak kell lennünk, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Nem először nyomoznak kriptocsalás ügyében, de nehéz felelősségre vonni az elkövetőt

Korábban a Szatmár.ro is bemutatott már egy olyan esetet, melyben az érintett sajnos bedőlt a közösségi oldalon felbukkanó, szép hozamot ígérő ajánlatnak. 2024 januárjában egy Szatmár megyei személy a Facebook görgetése közben érdekes reklámra lett figyelmes, melyben egy szép haszonnal kecsegtető Bitcoin-befektetést ajánlottak. Alanyunknak megtetszett a gondolat, ezért úgy döntött, felveszi a kapcsolatot a platformmal. Írt is nekik egy üzenetet, majd rövid időn belül felhívta a „menedzser”, aki telefonon keresztül segített neki létrehozni egy felhasználói fiókot az oldalon. Később elkérte a személy bankkártyájának adatait és egy fotót a személyazonossági igazolványáról, és sajnos a sértettnek az sem szúrt szemet, amikor a telefonjára különféle applikációkat kellett telepítenie annak érdekében, hogy a „menedzser” távolról is hozzáférjen a készülékhez.
 
2024. január második felében a „menedzser”- azon túl, hogy már távoli hozzáférése volt a sértett mobiljához – elkérte a CEC Bank alkalmazásában használandó jelszót is, mondván, erre azért van szüksége, hogy rendszeresen és könnyebben utalhassa a sértettnek a Bitcoin-befektetésből származó napi 50 lejt.
 
2024. január 30-án a CEC Bank alkalmazottai telefonon vették fel a kapcsolatot a sértettel, és felhívták a figyelmét, hogy számláján az utóbbi időben gyanús pénzmozgásokat észleltek. Mivel mindezekről a számla tulajdonosa semmit sem tudott, ezért minden tranzakciót azonnal leállítottak, így a sértettet szerencsére nem érte anyagi kár.
 
Mint az érintett mondta, egyáltalán nem tűnt neki veszélyesnek megadni személyes adatait és banki információit a különböző platformokon, s noha anyagi kár jelen esetben nem érte, ő mégis igényt tartana 600 lej kártérítésre, mivel megígérték neki a napi 50 lejt, viszont az ígéretnek végül nem tettek eleget. A sértett hozzátette, a „menedzser” telefonszámát nem tudja megadni, ugyanis amint fény derült a csalásra, a telefonját visszaállította a gyári beállításokra, így minden tárolt adat odalett.
 
Mivel a Szatmár megyei személyt anyagi kár összességében nem érte, ezért az ügyészség javaslatot tett a csalárd módon elkövetett pénzügyi műveletek és informatikai rendszerhez való illegális hozzáférés elkövetése miatt indított lejárás megszüntetésére. A Szatmár Megyei Törvényszék helyt adott az ügyész javaslatának, és az ismeretlen tettes ellen indított büntetőjogi eljárást megszüntették.