Közúti biztonság és balesetmegelőzés: a Nép Ügyvédje visszahozná a tanpályás vizsgát

A Nép Ügyvédje nemrégiben jelentést tett közzé, melyben amellett, hogy megvizsgálta a balesetekhez vezető leggyakoribb okokat, javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehetne növelni a közúti biztonságot. Az ombudsmani hivatal szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni többek között a defenzív vezetés oktatására, beleértve a rutinpálya visszahozását is.

„Szükségesnek ítéltük egy ilyen különjelentés elkészítését, amelynek nem célja, hogy felelősséget állapítson meg a közúti közlekedésbiztonság jelenlegi szintjével kapcsolatban, hanem az, hogy kézzelfogható támogatást nyújtson az állami hatóságok számára azoknak a problémáknak az orvoslásához, amelyeket jelentős hatással bírónak tartunk a közúti közlekedésbiztonság helyzetére Romániában“ - fogalmaz a jelentésben az ombudsmani hivatal.

A Nép Ügyvédje a jelentés elkészítésében konkrét baleseteket vizsgált meg: a médiában megjelent tudósítások alapján kérdéseket intézett az illetékes hatóságokhoz, így pl. a rendőrséghez és a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társasághoz (CNAIR), a kapott válaszok alapján pedig meghatározta a balesetek bekövetkeztéhez vezető okokat.

Az egyik ilyen eset az a Szatmár megyei baleset volt, mely 2023 áprilisában történt: egy 48 éves nő elgázolt egy 54 éves férfit, aki az út mentén csatornázási munkálatokat végzett egy nem jelölt munkaterületen. A férfi még a helyszínen életét vesztette, így a rendőrség végül gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított eljárást.

A vizsgált esetek alapján a Nép Ügyvédje megállapította, hogy a balesetek hátterében leggyakrabban az alábbi okok állnak: a gyalogosok fegyelmezetlensége, a megengedett sebesség túllépése, a gyalogosoknak járó elsőbbség meg nem adása, a biciklisek fegyelmezetlensége, elsőbbségadás elmulasztása - a vizsgált időszakban bekövetkezett halálos belsetek 67 százaléka ezen okokra volt visszavezethető.

Mik a jelentés következtetései?

A jelentés készítői úgy vélik, hogy nem csupán az állami hatóságoknak van feladatuk ezen a téren, hanem a teljes társadalomnak is szerepet kell vállalnia. A forgalomban résztvevők – legyenek járművezetők vagy gyalogosok – gyakran nem rendelkeznek megfelelő közlekedési ismeretekkel, ami súlyos következményekkel járhat. A problémát tovább súlyosbítja az utak rossz állapota, a hiányos vagy nem megfelelően látható közlekedési táblák és felfestések, valamint a közvilágítás hiánya a lakott területeken kívüli szakaszokon. Emellett számos vidéki térségben teljesen hiányoznak a gyalogos közlekedésre alkalmas járdák, és sok országúton nincsenek körforgalmak, amelyek biztonságos visszafordulást tennének lehetővé.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknek gyors ütemben kell megvalósulniuk, figyelembe véve a mindennapi közlekedés valóságát, például a járműpark növekedését, a városiasodást és az időjárási kihívásokat. Ugyanakkor nem elegendő pusztán az utak javítása: komoly hangsúlyt kell fektetni a közlekedési kultúra fejlesztésére is. Ennek része a közlekedési ismeretek bővítése minden korosztály számára, különösen a jövőbeli gépjárművezetők esetében.

A dokumentum visszahozná a 2010-ben megszüntetett tanpályás vizsgát is, mivel úgy látják, hogy a zárt pályás gyakorlás, ahol valós forgalmi szituációk szimulálhatók, jelentősen hozzájárulna a balesetek megelőzéséhez. Továbbá szükség lenne arra is, hogy a jövőbeni sofőrök hosszabb képzési idő alatt sajátíthassák el a vezetéstechnikai tudást, különös tekintettel a kedvezőtlen időjárási körülmények között való járműkezelésre.

A pszichológiai alkalmassági vizsgálatok kiterjesztését is szorgalmazzák, hogy pontosabban felmérhetők legyen a leendő sofőrök mentális állapota és személyisége. A közlekedési szabályismeret tanfolyamok bevezetését minden járművezetésre jogosító kategóriára kiterjesztenék – függetlenül attól, hogy milyen járműről vagy hajtásról van szó. Emellett indítványozzák a szankciók szigorítását a jogosítvány nélküli vezetés és az ittas vagy bódult állapotban való járművezetés esetén.

A jelentés összegzése szerint a közlekedésbiztonság növelésének záloga nem egyetlen intézkedés, hanem egy komplex, társadalmi és állami szinten összehangolt reformcsomag lehet. A felelős gondolkodás és a gyakorlati tudás megerősítése nemcsak a közlekedők, hanem az egész társadalom érdeke.

Javaslatok minden érintett számára

A jelentés végén széles körű jogalkotási, adminisztratív és műszaki ajánlásokat fogalmaztak meg a közlekedésbiztonságért felelős központi és helyi hatóságok számára.

Jogalkotási szinten a dokumentum a KRESZ átfogó felülvizsgálatát javasolja. Többek között indítványozza a „cipzár-elv” bevezetését a forgalmi dugók csökkentése érdekében, a tanpályás vizsga visszahozását, a kötelező gyakorlást mindkét váltótípuson (kézi és automata), valamint a büntetések szigorítását olyan súlyos szabálysértések esetén, mint az ittas vezetés vagy a jogosítvány nélküli járművezetés.

Adminisztratív oldalon a jelentés kiemeli a kamerás forgalomfigyelő rendszerek kiterjesztésének szükségességét a veszélyes útszakaszokon, a rendőri jelenlét növelését a forgalmas főutakon, és a közúti felfestések és táblák rendszeres ellenőrzését – különösen az újonnan átadott vagy felújított útszakaszokon. Emellett hangsúlyozza, hogy az autópályák, hidak és városi felüljárók átvételekor szigorúan ellenőrizni kell a műszaki előírások betartását.

Az infrastruktúra kapcsán a jelentés olyan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, mint a 2+1 sávos forgalmi rendszer bevezetése, a védőkorlátok felszerelése a veszélyes zónákban, a gyalogátkelők korszerűsítése, valamint a közvilágítás javítása a veszélyesebb kereszteződésekben. Fontosnak tartják továbbá az ideiglenes munkálatok pontos és jól látható jelölését, valamint a hidak, felüljárók és leállósávok műszaki állapotának rendszeres ellenőrzését.

A jelentés végén a Nép Ügyvédje arra is felhívja a figyelmet, hogy Romániában jelenleg nem létezik egy központi, egységes adatbázis, amely nyilvántartaná azokat az útszakaszokat, csomópontokat vagy műtárgyakat (például hidakat), amelyek különösen balesetveszélyesnek számítanak. Emellett a közlekedési infrastruktúra felügyeletével és karbantartásával megbízott intézmények között sincs egyértelműen meghatározva, hogy ki miért felelős. Sok esetben előfordul, hogy egy-egy balesetveszélyes helyszín kapcsán az érintett hatóságok egymásra mutogatnak, mondván, nem az ő hatáskörük a beavatkozás.

A biztos ezért világos és átlátható feladat- és felelősségmegosztást szorgalmaz a közlekedési rendszer minden szintjén, hogy a jövőben ne fordulhasson elő, hogy egy súlyos közlekedési probléma megoldatlan marad pusztán azért, mert senki nem vállalja érte a felelősséget.