Közösségerősítő tanulmányi kiránduláson vettek részt

„Édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad! „
(József Attila)

Az anyaországi Bethlen Gábor Alap négyszázezer forintos támogatását felhasználva július 29–31. között közösségerősítő tanulmányi kiránduláson vettek részt a Pettyéni Református Egyházközség tagjai és mindazok a tövisháti testvérek, akik a kiránduló közösséget évek óta erősítik. Kirándulásunk megfogalmazott célja: Látni, tapasztalni, tanulni és a közösség összetartó erejét erősíteni. Az alábbiakban Genda Árpád Szabolcs pettyéni lelkipásztor beszámolóját olvashatják. 

Az igen kevésnek bizonyuló három nap történései a következők:

1. nap. Reggel fél hatkor elindultunk, majd több órai énekléssel és vidám beszélgetéssel telt utazást követően délben megérkeztünk a Kisoroszi Református Missziói Egyházközség vendégházába. Rövid ebéd után a visegrádi hajóállomáson felszálltunk a „ körjáratra” , megcsodálván a Dunakanyart, majd panorámabusszal felmentünk Visegrád fellegvárába, mely szépsége mindnyájunkat lenyűgözött. Autóbusszal visszatértünk szálláshelyünkre, ahol a vacsorát követően órákon át énekeltünk.



2. nap. Reggel nyolc órakor autóbusszal Budapestre mentünk, ahol megtekintettük a Budai Várat, a Mátyás Templomot és a Halászbástyát, majd ebédelni mentünk. Kora délután ( 13,15-kor) megcsodáltuk az Országházat, ezt követően pedig a Kálvin Téri Református Templomot. Budapesti városnézésünket a városnéző hajóút koronázta meg. Belvárosi sétánk és a Szent István Bazilika megtekintését követően sötétben tértünk vissza kisoroszi szálláshelyünkre, ahol a vacsora után órákon át tartó éneklés következett. Egy atyafi egyszer megjegyezte, hogy ez az ének már volt, erre a válasz még két órán való éneklés volt, melyben egyszer sem ismételték magukat az atyafiak. Az énekfelelősek a tövisháti testvérek voltak, akik énekszeretetükkel és tudásukkal megleckéztettek bennünket, szamosmentieket. 



3. nap. Nem siettünk sehova, hiszen a helyi református közösség kissé későbbre tolódott istentiszteletén kívántunk részt venni. A gyülekezet és lelkipásztor számára ünnepi alkalom volt az istentisztelet, hiszen nyugdíjba vonuló lelkésze ezen a napon szolgált utoljára aktív lelkészként a gyülekezetben. Öröm volt látni, hogy lelkész és közösség hogy vesz búcsút egymástól. Mindenki arcáról  és a köszöntésekből is a szeretet sugárzott, a kiránduló közösség tagjainak pedig ennyi szeretet láttán ott csillogott a könny a szemében. A rendkívül alázatos és szeretetet sugárzó Pályi Péter személye nehezen pótolható a közösség számára. Ezt követően Szentendre mellett elsuhanva hazatértünk otthonunkba.

Felejthetetlen kirándulásunk valóra válásáért köszönetet mondunk a Bethlen Gábor Alapnak, Pánczél Károly országgyűlési képviselő úrnak, Páll László és Pályi Péter lelkipásztoroknak, Vitéz Júlia országházi idegenvezetőnek és a Kisoroszi Református Missziói Egyházközségnek. 

Soli Deo Gloria!