Közigazgatás digitalizálása: Szatmárnémeti második helyen áll a romániai városok között

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi, Közigazgatási és Kommunikációs tanszékének szakemberei legfrissebb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a három évvel ezelőtt jegyzett állapothoz milyen mértékben fejlődtek – ha fejlődtek egyáltalán – a városi önkormányzatok által nyújtott online szolgáltatások. Vizsgálatuk szerint Szatmárnémetiben példaértékű volt a fejlődés, mi több, a municípium országos viszonylatban is második helyen végzett a számára megítélt 88 ponttal.

Az önkormányzatok internetes szolgáltatásainak objektív összehasonlítása érdekében a szakemberek minden városhoz egy-egy indexet rendeltek, melyet 47 mutató alapján állapítottak meg. E mutatók öt nagy kategóriába oszthatók, ám a végső pontszám kiszámításában a kategóriák nem azonos fajsúllyal szerepelnek: az ún. ergonómia 15 százalékot nyomot a latba, a tartalom 25 százalékot, az online szolgáltatások újabb 25-öt, az állampolgárok részvétele és bevonása 20 százalékot, a személyes adatok biztonsága és védelme pedig 15-öt.

A maximálisan odaítélhető pontszám 100, ám az említett tanszék szakemberei hangsúlyozzák, hogy ezen indexek csak az aktuális állapotot tükrözik, ugyanis nagyon sok városban jelenleg is zajlik a weboldalak fejlesztése, így értelemszerűen egyes online szolgáltatások pillanatnyilag nem elérhetőek és ezeket értelemszerűen a végső pontszám kiszámításánál sem tudták értékelni.

Eredmények

A szakemberek jelenleg is dolgoznak az adatok összesítésén, ám elsődleges eredményeik pozitív irányba történő változásokra engednek következtetni. Mint beszámolójukban írják, az átlagpontszám a három évvel jegyzett 40-hez képest 50-re nőtt, a korábbi 39-es medián érték pedig 51-re. „Ez egy jelentős növekedés, amely azt mutatja, hogy a romániai polgármesteri hivatalok forrásokat fektettek be az online szolgáltatások javítása érdekében” – vélik a BBTE munkatársai.

Kategóriákra lebontva, a legnagyobb előrelépést a személyes adatok biztonsága és védelme tekintetében érték el (az átlagpont 52-ről 81-re nőtt), de szignifikáns a fejlődés az online szolgáltatások kategóriájában is, ahol a 2020-ban jegyzett 31-hez képest 42-re nőtt az átlagpont. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak az olyan magáncégek, melyek a polgármesteri hivatalok szükségleteihez igazított platformokat kínálnak, így még azok az önkormányzatok is komplex digitális szolgáltatásokat tudnak nyújtani, akiknek egyébként nem lenne meg a szükséges anyagi keret a saját rendszer fejlesztéséhez.

A szakemberek arra is kitértek, hogy e lehetőséggel nem csak a városok élnek, hanem egyre több vidéki önkormányzat is, így a lakosság egyre nagyobb százalékának lesz hozzáférése az online közszolgáltatásokhoz.

Vannak ugyanakkor olyan felfedezések is, melyek még a szakembereket is meglepték: 325 vizsgált városból 5 nem tünteti fel weboldalán a polgármesteri hivatal székhelyének címét, további 5 honlapon ellenben még arra is lehetőség van, hogy az állampolgár közvetlenül egy csevegőalkalmazáson keresztül kommunikáljon egy közalkalmazottal.

Hogyan teljesítettek a Szatmár megyei városok?

A vizsgálat során Szatmárnémeti kiválóan teljesített, mi több, az összeredményeket tekintve, a 95 pontra értékelt Kolozsvár után megyeszékhelyünk második helyen áll 88 ponttal. A fentebb ismertetett kategóriák pontszámai az alábbiak szerint alakultak: tartalom – 68, ergonómia – 92, polgárok részvétele és bevonása – 86, személyes adatok biztonsága és védelme – 100, online szolgáltatások – 100.

A nagykárolyi közigazgatás digitalizációját összesen 60 pontra értékelték: a legkisebb részpontszámot a „polgárok részvétele és bevonása” kategóriában állapították meg (46), a legmagasabb részpontszámot pedig adatvédelem terén kapta a város (83). 

Avasfelsőfalu összesítésben 53 pontot kapott, Erdőd 51-et, Tasnád 45-öt, Sárközújlak pedig 38-at.

A BBTE szakemberei szerint egyébként az online szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nyomás elsősorban a városi önkormányzatokat érinti, ugyanis e közegekben a lakosság nagyobb arányban használja az internetet arra, hogy különböző internetes lehetőségekkel éljen, pl. online vásárlások, banki tranzakciók. A városon élő polgárok ennek köszönhetően komoly összehasonlítási alappal rendelkeznek, és joggal várják el, hogy az adók befizetése is épp oly könnyű és gyors legyen, mint pl. egy online vásárlás.