Közel háromezren fertőződtek meg tavaly kanyaróval. Három halálesetet is okozott a megbetegedés

2023. január 1-től december 31-éig összesen 2805 kanyarós megbetegedést és a vírus okozta három halálesetet jelentettek Romániában - közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

A tájékoztatás szerint két hét hónapos Brassó megyei csecsemő (akik a koruknál fogva nem kaphatták meg a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen védettséget nyújtó háromkomponensű oltást) és egy 35 éves bukaresti férfi halt meg kanyaróban. Utóbbinak más betegsége (mielóma multiplex) is volt, és nem volt beoltva a kanyaró vírusa ellen. Az első haláleset december 5-én történt.

Az eddigi összesen 2805 megbetegedést 34 megyéből és a fővárosból jelentették. A legtöbb esetet Maros (761), Brassó (657), Kolozs (201) megyében és Bukarestben (378) jegyzik. Szatmár megyében ugyanezen időszakban 8 megbetegedést jegyeztek.

Ami a védőoltást illeti, az INSP közölte, hogy a 2805 kanyaróval diagnosztizált személy közül 2456-an egyetlen oltást sem kaptak a betegség megelőzése érdekében, 179-en 1 db vakcinát kaptak, 90-en pedig 2-t. További 80 esetben nem sikerült kideríteni, hogy az érintett kapott-e oltást vagy sem.

Mit érdemes tudni a kanyaróról?

A kanyaró egy rendkívül fertőző, vírus okozta betegség, amely bármilyen életkorban elkapható, és amely gyorsan, széles körben képes terjedni. Súlyos betegséget okoz, amely szövődményekhez vagy akár halálhoz is vezethet. A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a megfertőződést követően jelennek meg:

• az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal;
• a szemek kivörösödnek és fényérzékennyé válnak;
• a harmadik és hetedik nap között akár 41°C-os láz is kialakulhat;
• 4-7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek;
• emellett előfordulhatnak apró fehér foltok az ínyen és az arc belső oldalán.

A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek kb. 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés. A tüdőgyulladás is egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálához is vezethet.

Kanyaró esetén a halálozási arány 1000-ből 1-3 eset,  legmagasabb az öt évesnél fiatalabb, illetve a legyengült immunrendszerű betegek körében.

A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet.

A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12-18 fogékony személyt is megfertőzhet.

A betegségre sajnos nincs specifikus terápia. A legtöbben az esetleges folyadékpótlásból és lázcsillapító gyógyszerekből álló tüneti kezelés mellett felgyógyulnak. Fontos tudni továbbá, hogy a kanyaró ellen az antibiotikumok nem használnak, mivel a kanyarót vírus okozza. Ugyanakkor gyakran adnak antibiotikumot a bakteriális fertőzéssel járó szövődmények, például tüdőgyulladás vagy fülfertőzések kezelésére.