Közel 80%-kal magasabb nyugdíjról álmodnak a romániaiak, mint amennyit most kapnak

Idén júliusban 4,69 millió nyugdíjas várta a postást vagy a bankszámlaértesítést Romániában, kicsivel, pontosan 120 fővel kevesebben, mint egy hónappal korábban. Az átlagnyugdíj 2769 lej volt, a kasszából pedig összesen 12,9 milliárd lej vándorolt a jogosultakhoz.

A számok mögött persze nagy különbségek bújnak meg. Több mint félmillióan a mezőgazdaságból mentek nyugdíjba, ők átlagosan 711 lejt kapnak. A teljes öregségi nyugdíjra jogosultak 3,7 millióan vannak, közülük 2,1 millió nő, és ebben a kategóriában már 3096 lej az átlag. Vannak, akik előbb vonulhattak pihenőre: 3911 fő korkedvezményes, közel 94 ezer pedig részlegesen korkedvezményes nyugdíjat kapott. Nem mellékes, hogy 406 ezer ember rokkantsági nyugdíjból él, az átlag itt 1119 lej. A túlélő hozzátartozói nyugdíj 440 ezer személyhez jut el (átlagban 1495 lej), a szociális segély pedig mindössze 98 nyugdíjast érintett, 540 lejes összeggel.

És mi a helyzet Szatmár megyében? Nos, nálunk 72 919 állami nyugdíjban részesülő személyt tartanak nyilván, akiknek júliusban 172,2 millió lejt fizettek ki, az átlag így 2362 lej lett. Ez jóval kevesebb, mint a szomszédos megyékben: Biharban 2648, Szilágyban 2657, Máramarosban 2503 lej volt az átlag. Szatmár tehát a „kispályások” közé került, országos összevetésben is csak négy megye áll mögöttünk: Botoșani 2229 lejjel, Vrancea 2266 lejjel, Giurgiu 2274 lejjel és Vaslui 2280 lejjel.

A lista élén persze nem meglepő módon a főváros áll: Bukarest 1. kerületében már átlépte a 4000 lejt a havi átlagnyugdíj. Vagyis ott nemcsak a fizetések magasabbak, de a nyugdíj is jóval vaskosabb.

Mennyi lenne egy tisztességes nyugdíj?

Egy márciusi felmérés szerint a romániaiak átlagosan 4.945 lejben, vagyis közel ezer euróban látják egy tisztességes nyugdíj szintjét. Ez közel 79 százalékkal magasabb a jelenlegi átlagnyugdíjnál.

A lakosság nagy része ugyanakkor nem tud rendszeresen félretenni: 37 százalék soha nem spórol, 10 százalék évente egyszer, újabb 37 százalék csak néhány havonta, és mindössze 16 százalék állítja, hogy havonta is képes megtakarítani. Bár az önkéntes megtakarítások aránya még mindig alacsony, 22 százalék már kifejezetten nyugdíjcélra is tesz félre, ami előrelépés a 2022-es 12 százalékhoz képest. Ebben a helyzetben egyre többen fordulnak bizalommal a kötelező magánnyugdíjhoz, a 2-es pillérhez, amelyet a legbiztosabb kiegészítő megoldásnak tartanak. A rendszer ismertsége rekordmagas: 97 százalék hallott róla, 79 százalék tudja, hogy résztvevője, és 82 százalék támogatja a fenntartását.

Az adatok szerint a 2-es pillérbe vetett bizalom az elmúlt három évben látványosan nőtt, a lakosság jelentős része pedig ebben látja a garanciát arra, hogy a jövőben méltányosabb nyugdíjhoz juthat. Kérdés, hogy miként fog ez alakulni, ha a kormány valóban szabályozni fogja a 2-es pillér által történő kifizetéseket.