Kötelező lakásbiztosítás: aki nem köt szerződést, katasztrófa esetén nem kap kártérítést
A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal ismételten felhívja a lakosok figyelmét arra, hogy a 260/2008-as, a lakások kötelező biztosításáról szóló törvény értelmében minden ingatlantulajdonos köteles megkötni a természeti katasztrófák, azaz földrengés, földcsuszamlás és árvíz elleni kötelező lakásbiztosítást, amelyet a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) bocsát ki.
A katasztrófák elleni kötelező biztosítás (PAD) három természeti csapásra nyújt fedezetet: földrengésre, árvízre és földcsuszamlásra. Jelenleg ez az egyetlen, jogilag kötelező biztosítási forma, amely minimális védelmet nyújt a lakóingatlanok számára ilyen katasztrófák esetén, és egyúttal csökkenti az államra nehezedő anyagi terhet is. Fontos azonban tudni, hogy a PAD nem fedezi a jégverés, szélvihar, tűz, villámcsapás vagy a túlzott hóterhelés okozta károkat. Ezekre a tulajdonosoknak önkéntes, kiegészítő biztosítást kell kötniük. A PAD tehát csak az alap, de a Szatmár megyeiek túlnyomó része még ezt sem köti meg.
Fontos tudni emellett, hogy amennyiben földrengés, árvíz vagy földcsuszamlás következik be, és az érintett tulajdonos nem rendelkezik érvényes biztosítással, sem az önkormányzat, sem az állam nem téríti meg a keletkezett károkat. A biztosítás megkötésének elmulasztása jogi személyek és magánszemélyek esetében egyaránt szabálysértésnek minősül, amely 100 és 500 lej közötti pénzbírsággal sújtható. A városvezetés ennek okán arra kéri a lakosokat, hogy ne puszta formalitásként, hanem felelős döntésként tekintsenek erre a kötelezettségre, amely a család és az otthon védelmét szolgálja. Az egyre gyakoribb és kiszámíthatatlan időjárási jelenségek korában a biztosítás hiánya nem csupán kockázat, hanem valós veszélyt is jelent a szatmári közösség számára.
Egy, a Szatmár Megyei Prefektusi Hivatal által idén nyáron készített jelentés szerint a 153.885 Szatmár megyei lakóingatlanból mindössze 30.177 rendelkezik érvényes katasztrófák elleni kötelező biztosítással, azaz alig 19,6%-os a lefedettség. Városon ez az arány 24,9%, vidéken viszont mindössze 14,5%, miközben az olyan természeti csapások, mint például az áradások vagy a földcsuszamlások, gyakran éppen a vidéki térségeket sújtják.
Altfatter Tamás prefektus a kimutatás kapcsán sürgős lépéseket kért az önkormányzatoktól: többek között arra szólította fel őket, hogy haladéktalanul értesítsék a lakosságot a biztosítási kötelezettségről és kezdjék meg a jogszerűtlen helyzetek szankcionálását.
