Kormányzati felelősségvállalással nyújtott be ismét igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetet Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden ismét kormányzati felelősségvállalással terjesztette a parlament elé az igazságszolgáltatási nyugdíjak reformját, miután az előző változatot az Alkotmánybíróság 5:4 arányú döntéssel alkotmányellenesnek minősítette a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezési határidejével kapcsolatos formai okok miatt.

Most azonban – még ha negatív is – rendelkezésre áll a CSM álláspontja, így a kormány úgy döntött, újra vállalja a politikai felelősséget a törvényért. A felelősségvállalással beterjesztett jogszabályokat a parlament részletes vita nélkül fogadhatja el, és csak a kormány megbuktatásával akadályozható meg a hatálybalépésük. Az ellenzéki pártok azonban bejelentették, hogy nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, mivel ők is szükségesnek tartják a bírák és ügyészek rendkívül kedvező szolgálati nyugdíjrendszerének módosítását.

A reformtervezet legfontosabb eleme a korai, akár 48–50 éves nyugdíjazás megszüntetése. A kormány a korhatárt 65 évre emelné, a kötelező szolgálati időt 25-ről 35 évre növelné, és ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tenné a 58 éves kor előtti visszavonulást. A nyugdíjak mértékét felső plafonhoz kötnék: legfeljebb az utolsó nettó bér 70%-át vehetnék fel a nyugdíjba vonulók, miközben jelenleg a szolgálati nyugdíj gyakran megegyezik vagy meg is haladja az utolsó fizetést. Bolojan kiemelte, hogy ezek a kivételezett feltételek európai összehasonlításban is példátlanok, és súlyosan sértik a társadalmi igazságosságot, hiszen sokan csak jóval később mehetnek nyugdíjba és jóval szerényebb juttatásra számíthatnak. Az átmeneti időszakot 10 év helyett 15 évre nyújtják, így minden újabb generáció egy évvel tovább marad a rendszerben, amíg fokozatosan elérik a 65 éves korhatárt.

Bolojan szerint a reform nemcsak egy régi társadalmi feszültséget old fel, hanem gazdasági értelemben is alapvető fontosságú. Rámutatott, hogy az 55–64 éves korosztályban jelenleg csak a román állampolgárok mintegy 53%-a dolgozik, ezzel az ország az utolsók között van Európában. A kormányfő úgy véli, a munkaerőpiacon tartott, képzett szakemberek növelik a gazdasági aktivitást, erősítik a költségvetést és hozzájárulnak egy fenntartható nyugdíjrendszerhez. Ha nem sikerül több embert bevonni a gazdaságba, a jövőben nem lesz miből növelni sem a béreket, sem az állami szolgáltatások forrásait.

A tervezet ugyanakkor uniós vállalást is teljesít: a szolgálati nyugdíjak reformja az egyik olyan feltétel, amelyet Románia a helyreállítási alap (PNRR) keretében elfogadott. Bolojan közölte, hogy a felelősségvállalási eljárás megindításával az ország teljesíti a reformhoz kötött mérföldkövet, és ezzel hozzáférhet a jelenleg visszatartott uniós forrásokhoz.

A korábbi próbálkozások rendszeresen elakadtak az igazságszolgáltatás intézményeinek ellenállásán, most azonban politikai oldalon példátlan az egyetértés: a kormány és az ellenzék is elkerülhetetlennek tartja a változtatást. A kormányfő szerint a mostani jogszabály mind társadalmi, mind gazdasági, mind európai szempontból szükséges, és hosszú távon fenntarthatóbb pályára állítja az igazságszolgáltatás nyugdíjrendszerét.