Koncz Zsuzsa-aranylemez, dedikált Jimmy-fénykép: sokmilliós popereklyéket őriz az első rockmúzeum megálmodója

Koncz Zsuzsa aranylemez mellé kapott Pepita Oroszlánja, Aradszky László vagy a Záray–Vámosi házaspár bakelitlemeze, Zámbó Jimmy dedikált fényképe, Demjén Ferenc hangfala és keverőpultja, több száz dedikált fénykép és plakát a hetvenes–nyolcvanas évekből – ez csupán egy része Kovács György gyűjteményének, azoknak a felbecsülhetetlen értékű pop-rock ereklyéknek, amelyek félő, hamarosan megsemmisülnek anélkül, hogy megfelelő raktárra vagy állandó kiállításra találnának.

Mintegy ezerötszáz zenei ereklyét őriz otthonában és a Nemzeti Múzeum egyik raktárában Kovács György. Az egykor hangmérnökként dolgozó férfi szeretné megmenteni, megőrizni a jövő számára az immár ötven éve gyűjtött tárgyait.
 

– Kevesen tudják, de az első Rockmúzeumot mi hoztuk létre Zoltán János zenei újságíró barátommal. Akkor beszéltünk is róla, hogy levédetjük a nevet, ez azonban végül sajnos elmaradt, az akkori raktárhelyiségünket pedig eladták, így minden magángyűjtő vihette haza a relikviáit. Később egy Zenészmúzeumot hoztunk létre az Akácfa utcában, ám sajnos ez sem lehetett állandó kiállítás – kezdte a Blikknek Kovács György.

Az akkori kiállításon olyan darabok is előkerültek, mint Török Ádám fuvolája, Deák Bill Gyula ezüstlánca, Takáts Tamás dedikált lábgipsze vagy Schuster Lóránt 46-os magas sarkú cipője.

– Akkoriban még sokan nagyon lelkesen adták kölcsön egy-egy emblematikus darabjukat egy kiállítás erejéig, vagy akár egy állandó tárlatra is nyitottak lettek volna. Zalatnay Sarolta például a legendás fehér miniruháját adta kölcsön, de Aradszky vagy a Záray–Vámosi páros is szívesen dedikálta a bakelitlemezét és adta oda a gyűjteménybe. Emlékszem, még 1996-ban Korda Györgynél jártam, aki odaígérte az egyik koncerten hordott zakóját, ám Balázs Klári sajnos végül lebeszélte róla, így csak három fényképpel gazdagodott a kollekcióm – idézte fel nevetve György, aki a legértékesebb darabokat a Nemzeti Múzeum raktárában tárolja.

Ezek egyikét mutatja, Koncz Zsuzsa Pepita Oroszlán díját, amely ma már csak egy megkopott, szomorú tekintetű plüssállat, de egykor komoly értéke volt: minden évben az az előadó kapta meg, akinek a legtöbb lemeze fogyott el az országban.
 

– Sajnos megoldást kell találni arra, hogy ezek a tárgyak helyet kapjanak, mert csak nálam több millió forintot érő gyűjtemény van és az országban rajtam kívül még nagyon sok a magángyűjtő. A teljes gyűjtemény értéke tényleg felbecsülhetetlen, mert főként eszmei értékekről van szó, de több százmillió forintról beszélünk. Tudok olyan gyűjteményről, amely teljes egészében az utcán végezte egy lomtalanítás során, mert a család nem volt tisztában az értékével, miután a gyűjtő elhunyt.

Szerencsére nem jutott ilyen sorsra Demjén Rózsi egykori keverője és hangfala, amelyen a hetvenes években a basszusgitárja bömbölt. A hetvenes években használt darab még úgynevezett csöves erősítő volt, csaknem harminc kiló, de György a kedvünkért kihozza a sarokból.

– Fontos lenne, hogy a páratartalom és a por ne tegye tönkre ezeket a tárgyakat, ezért nem mindegy, hol tárolják őket. Mint ahogyan nekem, a többi gyűjtőnek sincs forrása arra, hogy megfelelő helyet biztosítson a gyűjteményének, ezért félő, hogy ezek a tárgyak örökre elvesznek. Hiába jeleztem ezt a megfelelő hivataloknak és minisztériumoknak, egyelőre nem kaptam segítséget, mindössze sok sikert kívántak nekem.