Kitilthatók-e a viszonteladók Szatmárnémeti élelmiszerpiacairól?

Egyre több a negatív visszhang a piacokkal kapcsolatban: nagyon sok a viszonteladó, alig lehet valóban őstermelővel találkozni. A két piacnapon kívül pedig szinte csak viszonteladókkal van tele bármelyik megyeközponti élelmiszerpiac.

Nincs bizonyíték, hogy honnan származnak az asztalokra kerülő áruk és hogy azokat valóban itt a megyében termelték, vagy milyen körülmények között tárolták. Olyanokat is lehet hallani, elsősorban primőráruk esetében, hogy nagy üzletláncoknál megvásárolják a leértékelt zöldséget, gyümölcsöt, s azt mint helyi árut kínálják sokkal drágábbal a piacon. Hogy ez valóban igaz-e vagy sem, kevés rá a bizonyíték, de hogy kitilthatók lennének-e e viszonteladók, erre kerestük a választ?

Szerda és szombat - köztudott íratlan szabály, hogy ez a két nap a héten, amikor piacnapot tartanak Szatmárnémetiben. Mindenki tudja, hogy ilyenkor érdemes kimenni a piacra, hiszen ekkor jönnek be a termelők, s ilyenkor nagyobb az esély, hogy valóban friss és helyi gazdák által termelt zöldséget, gyümölcsöt tudunk vásárolni. Vannak, elsősorban az idősebb generációhoz tartozók közül, akinek ez heti rutin, és kihagyhatatlan program, s ugyanattól a megszokott termelőtől szerzi be a tejterméktől kezdve a zöldség-gyümölcsöt már évtizedek óta. S nem is mindig vásárolni mennek ki, hiszen a piac az a hely, ahol akár rég látott ismerősökkel is összefuthatnak, s válthatunk pár szót, a Facebook off-line változata.

Rövid piaci körkép

Színek, szagok, illatok és formák egyvelege, kavalkádja a piac. Péntek délelőtt látogattam ki a szatmárnémeti 1-es számú élelmiszerpiacra, vagy ahogy mindenki ismeri Nagypiacra. A megszokott elrendezés fogadott, ahogy az már évek óta bevett szokás: a főbejárat környékén virágárusok - csokrok, palánták, kiültetni való virágok -  jó végig nézni ezen. A piac középső főutcájához legközelebb eső sort tényleg csak és kizárólag viszonteladók foglalták el, a második sorban talán már inkább találkozhatunk őstermelővel. Szezongyümölcsök és -zöldségek, viszonteladóknál és termelőknél is. Cseresznyét 10-15 lejes, őszi és kajszi barackot 15 lejes áron kínáltak pénteken, de volt egres 13 lejért literje, zöldpaszuly 17 lejért, dióbél 40 lejért, újkrumpli 5-6 lejért.

Van, ahol júliustól kitiltják a viszonteladókat a piacokról

Egyedüli város Romániban, amelyiknek a vezetősége úgy döntött, hogy kitiltja a viszonteladókat a piacairól, s kizárólag őstermelőket enged árulni, az Brassó, olvasható az agromedia.ro oldalán. Júliustól kezdődően új szabályokat vezetnek be a piacokon. Ennek értelmében a júliustól a piaci helyek kiváltásakor a termelőknek beleegyező nyilatkozatot kell tegyenek, hogy a piacfelügyelőség emberei alapvető információkat ellenőrizhessenek, például olyat, hogy milyen megművelt területről származik az általuk árult gyümölcs, zöldség, illetve tejtermékek esetében hány állatot tartanak.

De mi a helyzet Szatmárnémetiben?

A megyeközpontbeli piacok felügyelete a Szatmárnémeti Helyi Tanács Közterületfenntartó részlegének illetékességébe tartozik, ahová még a parkolás, a köztemetők, a köztereken lévő játszóterek, az Olimpia stadion is.

Barta Zoltánt, a Közterületfenntartó részleg igazgatóhelyettesét kérdeztük arról, hogy Szatmárnémeti piacairól ki lehet-e tiltani a viszonteladókat?

Az igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy kétféle képen lehet a piac területén legálisan árulni. Egyrészt cégek, azaz viszonteladók számára. Ekkor mindenképp kötelező módon szerződést kell kötnie az adott cégnek a piacfenntartó hatósággal. Ők a viszonteladók, legyen az akár állandó árus a piacon, vagy időszakosan, más városból érkező.

S vannak az őstermelők, akik rendelkeznek érvényes őstermelői igazolvánnyal. Ezt a dokumentumot minden településen a polgármesteri hivatalok bocsájtják ki, s az ő felelősségük, hogy ellenőrizzék, valóban az érintett rendelkezik földdel, esetleg állatta. Az őstermelői igazolványt időszakosan érvényesíteni, azaz lepecsételtetni kell a hivatalban.

A piacok felügyeletét végző hatóságok csupán az igazolvány érvényességét tudják ellenőrizni, hogy valóban létezik-e földje vagy állata arra már nem terjed ki a hatáskörük, sem pedig a kapacitásuk. Ha valaki rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, akkor a napidíj befizetése mellett, minden további nélkül árulhat a piacokon.

„Nem tudunk ellenőrizni mindenkit, hogy rendelkezik-e földdel, amit megművel, illetve tart-e haszonállatot, nincs rá mód. Viszont létezik egy új brand, a Szatmári Termék védjegy. Ha valaki ilyennel rendelkezik, akkor az garantált, hogy helyi termelő, helyi terméket árul, hiszen ezeket leellenőrzik“ - részletezte az igazgatóhelyettes.

Az őstermelők is bérelhetnek maguknak asztalt, így biztosítva, hogy mindig ugyanarra a helyre kerüljenek, viszont az igazgatóhelyettes nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy ez nem kötelező, ez csak egy lehetőség.

A piacok egységes díjszabásai fenn vannak a Közterületfenntartó részleg honlapján. 3,5 lejért lehet négyzetméterenként bérelni a helyet a piacon az őstermelők számára. Ha bérelni szeretné, akkor 5 lej négyzetméterenként. Cégek, viszonteladók számára a sima napi bérlés 4 lej négyzetméterenként, ha már bérelni szeretné, akkor 6,5 lejért teheti. Akár mérleg is bérelhető egy napra, aminek díja 4,5 lej.

Egyre több a negatív felhang, miszerint nagyon sok a viszonteladó a piacon, s egyre kevesebb az őstermelő, a falusi gazda. Van-e arra mód, ahogyan azt Brassóban is tervezik, hogy kiszorítják a viszonteladókat a város piacairól?
-Egyszerűen nem áll módunkban. Ha ezt megtennénk a piacokat rövid időn belül bezárhatnánk, mert nem lennének rentábilisak. Ugye Szatmárnémetiben két nap a hétből, ami kifejezetten piacnapnak tekinthető, ezen kívül nem jönnek be a városba a termelők, hiszen a vásárlók is inkább ezen a két napon látogatnak ki a piacokra. A valódi termelőknek idejük se nagyon van, hogy piacon folyamatosan áruljanak, jelen legyenek, mert ugye akkor ki dolgozna a földeken. Jobbik esetben vidéken, helyben, vagy a piacon egy tételben eladják a terméküket, s ekkor legalább valóban helyi terméket tudunk vásárolni, csak valamivel drágább áron. A viszonteladók, akik nem rendelkeznek őstermelő igazolással, azonban mindenképp mint cég szerződéssel tudnak csak a piacokon árulni. - tudtuk meg az igazgatóhelyettestől.

Új trend

Nincs idő a piacra kimenni, de talán a koronavírusjárvány is hozzásegített, hogy egyre elfogadottabbak és népszerűbbek - elsősorban a fiatalabb és középkorú generáció körében - az online piacterek, ahol a termelők feltöltik eladásra szánt termékeiket, s egy bizonyos mennyiség felett pedig még ingyenesen házhoz is szállítják. Ez nagyon sokak számára kényelmes megoldás, hiszen nem kell a piacra kicammogni, cipekedni, hogy a főzéshez valókat beszerezzék.

Ilyenkor persze elmarad a piacok hangulata, a lehetőség a válogatásra, választásra, nézelődésre, esetlegesen az ismerősökkel való összfutásra.