Kiszámolták: ennyit kell dolgozni az egyes munkakörökben egy napi menüért

Az Euronews szerint 2022-ben Románia aktív lakossága átlagosan 39,7 órát dolgozott egy héten, azaz szinte a legtöbbet Európában, a lista másik végén pedig Dánia és Németország szerepel, ahol hetente átlagosan 34,6 órát dolgoznak az emberek. Ebből kiindulva, valamint szem előtt tartva, hogy az infláció továbbra is erősen érinti Romániát, a bookingham.ro kiszámolta, mennyit kell dolgoznia egy romániainak ahhoz, hogy megengedhessen magának egy napi menüt.

A felmérés készítői 30 foglalkozás havi átlag jövedelmét, valamint a speciális nyugdíjasok és „sima” nyugdíjasok bevételét is figyelembe vették.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Romániában a legjobban az informatikusok és pénzügyesek keresnek, a legkevesebb pénzt pedig a vendéglátóiparban, bútor- és textilgyártásban, illetve a posta- és futárszolgáltatásban dolgozók vihetik haza. Ami a napi menü árát illeti, Románia 20 legnagyobb városában nézték meg, mennyibe kerül egy-egy ilyen étkezés, majd ez alapján átlagot vontak és megkapták a 35 lejes egységárat.

Mint megállapították, az IT-szektorban dolgozók keresik meg a leghamarabb egy napi menü árát: egy átlagos bérezésű programozónak 36 percet kell dolgoznia ahhoz, hogy kitermelje egy étkezés árát. Ettől kevesebb idő alatt csak a községi polgármesterek és bírók keresik meg azt a pénzt, ami fedezi a napi menü árát: nekik mindössze fél órát kell dolgozniuk, és máris „napimenüzhetnek” egyet.

Aztán ott vannak a pedagógusok, akik kb. másfél órányi munkával keresik meg a napi menü árát, és épp ennyi időre van szüksége egy gazdának is. Az egyetemi tanárok érthető módon több pénzért dolgoznak, így ők már 1 óra 15 perc alatt keresnek annyit, hogy megengedhessenek egy étkezést, és a bookingham.ro számításai szerint ugyanennyit kell dolgoznia egy építésznek és egy szakácsnak is. Maradva még egy kicsit a tanügynél, a számok azt mutatják, a pedagógustársadalomban a tanítóknak kell a legtöbbet dolgozniuk egy menüért: ők két órányi munkával keresik meg a szükséges összeget, s ez azt jelenti, hogy rosszabb helyzetben vannak, mint egy ügyfélszolgálatos vagy egy kőműves.

Az oktatási rendszerből lépjünk át az egészségügybe: az említett weboldal számítása szerint egy szakorvos - a bírókhoz és polgármesterekhez hasonlóan - 30 perc alatt keresi meg egy napi menü árát, egy rezidensnek azonban dupla annyi időre van szüksége.

Ami pedig a vendéglátóiparban dolgozókat illeti, egy felszolgáló átlagban havi 2800 lejt keres, azaz kb. 2 órát kell robotolnia, hogy kijöjjön egy főétkezés ára. Ez négyszerese annak, mint amennyit egy bírónak vagy polgármesternek kell dolgoznia.

A pincéreknél némileg jobban állnak a cukrászok és hentesek, akik 1 óra 36 perc alatt megkeresik a napi menüre valót, és jobban keresnek a pincéreknél a kiszállítók is, akiknek átlagosan 1 óra 20 percnyi munkájukba telik, hogy kitermeljék a menü árát. A hierarchia csúcsán azonban mégiscsak a szakácsok állnak, akik 1 óra 15 perc alatt megkeresik a nevezett összeget, így egy szinten vannak az építészekkel és az egyetemi tanárokkal.

A legszembetűnőbb különbség azonban egyértelműen a speciális nyugdíjban és az egyszerű, öregségi nyugdíjban részesülők között van. Előbbiek nettó átlagbevétele a munkaügyi minisztérium által közölt adatok szerint havi 14.500 lej, így elméletileg 24 perc alatt megkeresik a napi menü árát, azaz még egy IT-snál is gyorsabban. Ezzel szemben a klasszikus értelemben vett nyugdíjasok átlag bevétele 1775 lej - ez azt jelenti, hogy 8-szor több idő alatt „keresik meg” az étkezés árát, mint „különlegesebb” kortársaik.