Kincseink a Felvidéken

Évszázadok magyar történelme követhető nyomon a Felvidéken: a hegycsúcsokon büszkélkedő várakkal, kastélyokkal, vízesésekkel, barlangokkal. Magyar történelemünk fontos helyszíne, mely gazdagon bővelkedik kulturális, irodalmi és történelmi műemlékekkel. Fontosnak tartjuk megismertetni a Felvidéket azokkal, akiknek ez a kincsekben gazdag vidék ismeretlen. – olvashatjuk Győrbíró Csilla Emese, a Szamoskrassói Bem József Általános Iskola igazgatójának beszámolóját. 
 

Negyven szatmári 7-12 osztályos magyar oktatásban részesülő diák tanulmányi kirándulását, a Határtalanul Program keretén belül, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség közbenjárásával a Magyar Kormány, azaz a BGA Zrt. támogatta. Rimaszombaton a Református Oktatási Központ és a Csillagház nyújtott otthont és testvéri jobbot.
 

A szélrózsa minden irányába terveztünk utakat, így jutottunk el: Hanvára, Selmecbányára, Zólyom várába, Körmöcbányára, Besztercebányára, Martonházára, a Betléri Andrássy kastélyba és Kassára.

Leereszkedtünk a föld mélyébe az arany, ezüst és réz nyomát keresve, megcsodáltuk az egyetlen európai aragonit barlang csodás képződményeit, és lehetőségünk volt a betléri kastély megtekintése után sétálni a 80 hektáros vadászparkban. Elvarázsolt a kassai Dóm, és megilletett a kripta mélyén nyugvó nagyságos fejedelem.

Utunk során nemzeti színű koszorúkat helyeztünk el:

• Hanván, Tompa Mihály sírjánál,
• Zólyom várában, Balassi Bálint születési helyénél,
• Selmecbányán a Petőfi Sándor Líceumnál, melynek diákja volt,
• Kassán, az Erzsébet Dómban, a kripta csendjében nyugvó nagyságos fejedelem, II.Rákóczi Ferenc koporsóján,
• A Dóm falán a Rákóczi Ferenc emléktáblánál,
• A Rodostói ház udvarán büszkén vigyázó II.Rákóczi Ferenc szobornál.

A tervezett utak pontos időbeosztással valósultak meg. Reggel hatkor ébredt a csapat, hétkor energiát gyűjtve megreggelizett és nyolc órakor már gurult az autóbusz velünk. A bányavárosokba idegenvezetőt szerveztünk, aki cserkészvezetőként magával hozta a diákjait. Egész napos utunkon lehetőség nyílt a beszélgetésekre, barátságok szövésére. Nem feledkeztünk meg az apró ajándékokról, amelyek emlékeztetnek arra, hogy ottjártunk. Mindenütt anyanyelvünkön beszéltünk, bizonyítva ezzel is azt, hogy valamikor Határtalanul egy ország voltunk.

• Hanván Nagy Ákos esperes és kedves felesége Nagy Andrea lelkipásztor fogadott bennünket. A templom hűvösében meghallgattuk Tompa Mihály életének érdekes történetét. Kánya Jázmin, a Református Gimnázium tanulója énekkel és szavalattal emelte ünnepélyessé a megemlékezés pillanatait. A templomkertben nyugvó Tompa Mihály sírjánál elhelyeztük a nemzeti színű koszorúnkat.
   
• A Martonházi-aragonitbarlang világviszonylatban is rendkívül ritka. A barlang változatos formavilágú és hihetetlenül gazdag aragonitdíszítése a tengeri korallokat idézi. Ezért a nem mindennapi élményért érkeztünk Martonházára, hogy saját szemünkkel láthassuk ezt a földalatti csodát.
   
• Felvidéken számos vár és kastély található, de mindössze egyetlen olyan hely létezik, amely csodával határos módon túlélte a második világháború viharait. Ez a hely nem más, mint a Betléri-kastély. Az Andrássy család egykori otthona és vadászkastélya, amely ma is eredeti berendezési tárgyaival együtt látogatható. Felejthetetlen délutánt töltöttünk itt el.
   
• Selmecbányán járva Csúsz Balázs idegenvezetőtől megtudtuk, hogy itt keletkezett a híres bányászhimnusz, amely az egykori Magyarországon mindenütt elterjedt a magyar bányászok között. A hagyomány szerint már a régi rómaiak is bányásztak itt, és Szent István első magyar király is selmeci ezüstből verette dénárjait. Első írásos emléke 1217-ből való. II. András Tirolból és Türingiából telepített ide bányamunkásokat. A tatárjáráskor feldúlták a várost és bányáit. IV. Béla királyi kiváltságokat adományozott a városnak, szabad királyi város voltát tükrözi a város címere a várfallal, toronnyal, bányászkalapáccsal és a mindezt két oldalról közrefogó gyíkokkal (a bányászbabonák szerint a kincsek őrzőivel). Itt alapították meg a világ első olyan egyetemét, ahol a bányászatot, mint tudományágat oktatták. Az “Ezüstváros” a 18. századra bányászati központ, és az egyik legvirágzóbb települése Európa ezen részének, de a bányák lassan kimerültek, így mi sem leltünk a nyomára.
   
• Zólyom várának bejáratánál bronztábla hívja fel a figyelmünket, hogy e helyen született 450 évvel ezelőtt, 1554-ben a európai rangú magyar líra megteremtője, Balassi Bálint. Zólyom város leghíresebb műemlékét, a várat, Nagy Lajos magyar király építtette 1370 és 1380 között, és azóta többféle stílusban átépítették. Egy ideig a Balassi család tulajdona volt, s a gyermek Balassi Bálint sokat tartózkodott ott. Nekünk kevés időnk volt, de itt sem maradhatott el a koszorúzás.
   
• Körmöcbánya az arany és ezüst lelőhelyeiről híres, melyet németajkú telepesek alapítottak és tették gazdaggá a XIII. századtól fogva. A híres körmöci aranyforintokat verő pénzverde messze földön híressé tette, királyi jogú településként meghatározó szereplője volt a középkori Felvidéknek. Az érmemúzeumban lehetőségünk nyílt a polgári ház történelmi épületének öt emeletén a különböző fizetőeszköz fajtákkal megismerkedni, ill. az éremkészítéssel is megismerkedhettünk, a világhírű körmöcbányai Pénzverde történelmével, több mint 600 éves hagyományával, hasonlóképpen Körmöcbánya, a szabad királyi bányaváros történelmével, bányászatával és kohászatával, a múzeum földalatti térségeiben található bánya megtekintése mellett.
   
• Besztercebányát Béla magyar király emelte városi rangra, amely ma az ötödik legnagyobb város Szlovákiában. A magas színvonalon űzött 15–16. századi magyarországi arany és ezüst bányászat világszínvonalú volt. A város értékes műemlékei közé tartozik a Mátyás-ház, a Bányász-bástya, a szlovák templom, a Pap-bástya, a Szent Erzsébet-kórháztemplom, a városháza, valamint gótikus és reneszánsz stílusú polgári házak (Thurzó-ház, Benyicki-ház). Mindezeket egy kellemes sétával körbejártuk.
   
• Kassa városának nevezetességeihez nem kellett sokat gyalogolni, hiszen nagy részük a történelmi óvárosban és hangulatos sétálóutcácskái mentén találhatóak. Macskaköves, hangulatos utcáin és monarchia korabeli házai között kellemes sétát tettünk. Kassa látnivalói, nevezetességei közül kiemelkednek a magyar vonatkozású emlékek. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem nyomába eredtünk. A fejedelmet száműzték, Törökországba, aztán a magyar országgyűlés 1904-ben gondolt egyet, és rehabilitálta. II. Rákóczi Ferenc hamvait, és a törökországi, rodostói házában található bútorait hazahozták. Rákóczit eltemették a kassai Erzsébet dóm alagsori részében. 1991-ben elkészült a rodostói ház másolata, és bekerültek az épületbe II. Rákóczi Ferenc kézzel készített bútorai is.
   

A kriptában meghallgattuk Csorján Árpád történelem szakos tanár előadását a nagyságos fejedelem életéről, majd tisztelettel elhelyeztük a nemzeti színű szalaggal díszített koszorút. A dóm falán található emléktáblánál és a rodostói ház udvarán levő szobornál is helyeztünk el egy-egy koszorút.
 

Utunk gyorsan véget ért, de elmondhattuk, hogy mindaz, amit láttunk és közösen megéltünk: igazi kincsekké váltak az emlékeinkben.

Győrbíró Csilla Emese,

           igazgató