Mit keressünk?

Selectați limba de afișare

Kevés pénz, rövidebb egészséges élet: Románia az EU sereghajtói között

Bede Emőke
Bede Emőke
November. 18. 2025. Kedd 10:30
Kevés pénz, rövidebb egészséges élet: Románia az EU sereghajtói között
Illusztráció. Forrás: pixabay.com

Az Eurostat friss adatai egyszerre mutatják meg, hogyan áll Románia az egészségben eltöltött életévek és az egészségügyi kiadások terén, és a kép sajnos mindkét mutatóban jóval borúsabb az uniós átlagnál.

 

2023-ban egy átlagos román állampolgár 59,2 évig élt komolyabb egészségügyi problémák nélkül, mely a régió leggyengébb eredménye. Bulgáriában ugyanez 68,6 év, Lengyelországban 63,1 év, Magyarországon 63,6 év.

 

A grafikon ugyanakkor azt is mutatja, hogy Romániánál akad néhány gyengébben teljesítő ország is: Szlovákia 57,5 évvel, Finnország 57,1 évvel, Dánia pedig 56,3 évvel marad el. Ettől függetlenül Románia továbbra is a sereghajtók között szerepel, hiszen a közép-európai és délkelet-európai országok többsége jobban teljesít. Az elmúlt évtizedben Románia csak egyszer, 2019-ben lépte át a 60 évet, akkor is épp csak egy hajszállal.

 

Miközben a születéskor várható élettartam 76,6 év, az egészségesen eltöltött évek rövidsége világosan mutatja, hogy a hosszabb élet nem feltétlenül jelent hosszabb jó minőségű életet. A korai egészségügyi problémák megnehezítik a mindennapokat, csökkentik a munkaképességet, és növelik a közegészségügyi terheket – ott, ahol egyáltalán ezek fedezetére jut elegendő forrás.

 

A 2023-as egészségügyi kiadási adatok ugyanis ráerősítenek arra, hogy Romániában épp ez jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. Az Európai Unió egészségügyi kiadásai összesen 1 720 milliárd euróra rúgtak, ami az uniós GDP 10 százaléka. A legtöbbet Németország fordította egészségügyre (492 milliárd euró), ezt követte Franciaország (325 milliárd), Olaszország (179 milliárd) és Spanyolország (138 milliárd).

 

GDP-arányosan Németország áll az élen (11,7%), mögötte Franciaország (11,5%), majd Ausztria és Svédország (mindkettő 11,2%). A lista másik végén azonban olyan országok találhatók, ahol az egészségügyi kiadások nem érik el a GDP 7 százalékát sem: Luxemburg és Románia egyaránt 5,7 százalékon áll, míg Magyarország 6,4, Írország pedig 6,6 százalékon.

 

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások uniós szinten 2014 és 2023 között 2 668 euróról 3 835 euróra nőttek, ami 43,7 százalékos emelkedés. Románia ebben papíron látványos eredményt produkált, hiszen tíz év alatt 155,6 százalékkal nőtt a fejenkénti költés, és így  elérte a 971 eurót, ez azonban elsősorban azt jelzi, hogy rendkívül alacsony bázisról indult, és jelenleg is az unió egyik legkevesebb pénzből gazdálkodó egészségügyi rendszere.

 

A két adatcsoport együtt elég egyértelmű következtetéshez vezet: ahol kevés pénz jut az egészségügyre, ott az emberek hamarabb szembesülnek olyan egészségügyi akadályokkal, amelyek rontják az életminőséget és a gazdasági teljesítményt is. Románia mutat ugyan bizonyos javulást, de továbbra is távol van attól, hogy az emberek ne csak tovább éljenek, hanem tovább éljenek jó egészségben.

 

Egy főre jutó egészségügyi kiadások: 2014 kontra 2023