Kétszáz milliárd dollár hasznot hozott az ukrajnai háború az amerikai olajtermelőknek

Az ukrajnai háború olyan geopolitikai zűrzavart okozott, amely jelentős árfelhajtó hatást gyakorolt az energiahordozók piacára is. Az idei év második és harmadik negyedéves kimutatása szerint az árfelhajtó hatásnak köszönhetően öt éve nem látott profitot könyvelhettek el az amerikai olaj-és gázipari vállalatok.

A S&P Global Commodity Insights által a Financial Times számára készített elemzése szerint az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari társaságok összesített nettó bevétele 200,24 milliárd dollárt tett ki 2022 második és harmadik negyedévében – írta a Financial Times. A kimutatás, amely magában foglalja a legjelentősebb vállalatokat, a közepes méretű csoportokat, valamint a kisebb, független pala termelőket, az ágazat példátlanul sikeres évét vetíti elő.

„A működési pénzforgalom valószínűleg rekordot dönt – vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá az év végére” – mondta Hassan Eltorie, az S&P feltörekvő részvények kutatásért felelős ügyvezető igazgatója.

Joe Biden adóemeléssel fenyegeti a szektort
 

A Financial Times emlékeztetett, hogy az olajvállalatok óriási bevétele feldühítette a Fehér Házat, mert az emelkedő benzinárak rányomják bélyegüket az amerikai félidős választásokra, a demokrata kormánypárt pedig szavazókat veszíthet. Joe Biden elnök azzal vádolta a vállalatokat, hogy „profitálnak” Moszkva inváziójából. Az amerikai elnök kijelentette, amennyiben az olajvállalatok nem abba fektetik be a többletbevételüket, hogy növeljék az olajkitermelést és ezzel csökkentsék az árakat, arra fogja kérni a Kongresszust, hogy vessen ki magasabb adókat a szektorra.
 

A lap szerint azonban egy váratlan adótörvény elfogadása nem valószínű Washingtonban, de valósággá vált az Atlanti-óceánon túl. Mint arra rámutattak,

Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetett be az energiavállalatok többletnyeresége után, London pedig 25 százalékos „energianyereség-illetéket” vezetett be, ami így 65 százalékra emelte a nyereségadót 2025 végéig. Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pedig azt fontolgatja, hogy 30 százalékra emeli az illetéket és meghosszbbítja 2028-ig.

Az extranyereség eltérő értelmezései
 

Darren Woods, a valaha volt legjövedelmezőbb negyedévét produkáló Exxon Mobil vezérigazgatója a rendkívüli adó kilátásba helyezésére reagálva kijelentette, hogy cége vaskos osztalékát úgy kell tekinteni, hogy „hasznunk egy részét közvetlenül az amerikai néphez juttatja vissza”.

Rick Muncrief, a Devon Energy palafúró vállalat vezérigazgatója pedig azt mondta: „A részvények értéknövelését részesítettük előnyben a mennyiségi kibocsátás növelésével szemben.” A vezérigazgató hozzátette, hogy vállalatának részvényei piacvezető készpénzhozamokkal jutalmazták a részvénytulajdonosokat.

Másfélszeres drágulás

A Financial Times kiemelte, hogy az iparág kirívóan magas nyereségét a szabad készpénzáramlás mértéke támasztja alá. Ez a kulcsfontosságú iparági mutat a szektor működési költségeinek és fő kiadásainak levonása után keletkezik.

Az idei év extra nyeresége a Brent nyersolaj árából is levezethető. A Financial Times cikke rámutatott, hogy a Brent nyersolaj ára, ami a nemzetközi olajár referenciaértéke, átlagosan több mint 105 dolláros szintet ért el 2022 második és harmadik negyedévben. Ez jóval meghaladta az elmúlt öt év átlagos 70 dollár/hordó árszintet.

A cikk megjegyzi azonban, hogy a 105 dollár / hordós átlagár még így is komoly mérséklődést jelent a március eleji csúcshoz képest, amikor az olaj ára 140 dollár/ hordó szintet ért el az ukrajnai háború kitörése után.
 

Jelentős osztalék a részvényeseknek

Az idei év nyereségét látva a tőzsdék arra késztették az olajvállalatokat, hogy lépjenek be a „tőkefegyelem új korszakába.”

Azaz részesítsék előnyben a részvényesek hozamát a drága fúrási beruházásokkal szemben, így a részvénykibocsátás növelésével újabb befektetőket vonzhatnak magukhoz.

A Raymond James befektetési bank becslése szerint a világ 50 legnagyobb termelőjének tőkekiadása idén körülbelül 300 milliárd dollár lesz. Ez viszont még így is elmarad a 2013-as értéktől, amikor kétszer ennyit fizettek ki a vállalatok, és akkor voltak az ideihez hasonlóan magas szinten az árak.
 

„Az elmúlt öt évben az iparág a „fúrj, Baby, fúrj” hozzáállás helyett a részvényesek tulajdonképpeni vágyára, vagyis a tőke visszatérítésére összpontosított” – mondta Pavel Molchanov, a Raymond James elemzője. „Az osztalékok és a részvények visszavásárlása soha nem volt olyan nagyvonalú, mint most” – emelte ki.

A Financial Times szerint az olajipar új diszciplínája ellentétben áll a tech. óriásokéval, akik egyre kevésbé vonzzák az új befektetőket. Ennek oka többek között az is, hogy például a Google és a Meta is gyenge nyereségről számoltak be az elmúlt időszakban.