Kétoldali munkaundorért vajon jár a betegszabadság?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) legfrissebb közleményében nyomatékosan figyelmeztet: betegszabadság kizárólag orvosilag indokolt esetekben adható ki, nem kérésre, és főleg nem kiskapuként egy-egy hosszú hétvége meghosszabbítására.

A nyilvánosságban egyre gyakoribbá váló, visszaélésgyanús esetek kapcsán a hatóságok világossá tették: a betegszabadság igazolásának kiállítása kizárólag a kezelőorvos hatásköre, és azt az érintett egészségi állapota indokolhatja, nem a páciens kérése vagy rábeszélése.

A szabályok egyértelműek: az orvosi igazolást a vizsgálat napján kell kiállítani, és annak tartalmaznia kell a szükséges napok számát, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A betegszabadság érvényes igénybevételéhez az érintettnek munkáltatói igazolást kell bemutatnia, amely tanúsítja egészségbiztosítási jogviszonyát, valamint tartalmazza az elmúlt 12 vagy 24 hónapban igénybe vett betegszabadságos napok számát is. E dokumentum nélkül az orvos nem jogosult igazolást kiadni.

A CNAS emellett a munkáltatók figyelmét is felhívja törvényi kötelezettségeikre: nekik ellenőrizniük kell a kiadott igazolások tartalmát, nyilvántartaniuk kell az egyes alkalmazottak betegszabadságainak számát – külön-külön minden betegség esetében is –, és kötelesek visszautasítani azokat az igazolásokat, amelyeket hibásan vagy szabálytalanul töltöttek ki.

A szabálysértések nem maradnak következmények nélkül: az igazolások jogellenes kiállítása, illetve a betegség követésére szolgáló terv hiánya 5.000 és 11.000 lej közötti bírságot vonhat maga után.

A kérdés már csak az, hogy miért csak most ébred téli álmából a pénztár? Az eddigi évek statisztikái nem voltak elég beszédesek?

A 2023-as évre vonatkozó adatokból már eddig is tudott volt, hogy az adott évben 3,36 millió beteglapot adtak ki az orvosok. A számok emellett azt is megmutatták, hogy egy orvos évente átlagosan mintegy 63 beteglapot ad ki páciensei számára, voltak ugyanakkor kirívó esetek is: a pénztár adatbázisában szerepel 14 olyan orvos is, akik éves szinten több mint 1400 betegszabadságot hagyott jóvá.

A legtöbb betegszabadságot, pontosan 267.949-et a fővárosban hagyták jóvá, a második helyen végzett Kolozs megyében pedig 201 ezerre rúg a kiállított beteglapok száma. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére Prahova került, ahol az orvosok 155.135 betegszabadságot könyveltek el pácienseik számára. Szatmár megye a 33. helyen áll az országos összesítésben, hiszen orvosaink mindössze 37.875 beteglapot állítottak ki. Ami a szomszédos megyéket illeti, Máramarosban 87.896, Szilágyban 40.504, Biharban pedig 78.950 beteglapot adtak ki az orvosok a nevezett évben.

Eső után köpönyeg

Az egészségbiztosítási pénztár figyelmeztetése némileg tehát megkésettnek tűnik, legalábbis annak tükrében, amiről Alexandru Rogobete, az új egészségügyi miniszter közölt adatokat. Eszerint 2024-ben közel egymillió betegszabadságot adtak ki gyanús körülmények között, s ezek együttesen 30 millió napnyi „lábadozást” jelentettek.

A „munkaundor-járvány” különösen az ünnepek közeledtével súlyosbodott. Rogobete által közzétett grafikonok egyértelműen mutatják: a betegszabadságok száma pünkösd, május 1. és június 1. környékén is szokatlanul megugrott.

„Nem normális és teljes mértékben erkölcstelen, hogy egy egész rendszer a kórházaknak szánt pénzekből, a betegek kezelésére elkülönített forrásokból finanszírozza azoknak az alkalmazottaknak a vakációját, akik alaptalanul, fiktív betegszabadságokat vesznek igénybe” – írta a miniszter a Facebookon. „Az alábbi grafikon nem egy EKG. Ez annak grafikus ábrázolása, milyen gyakorisággal állítanak ki orvosi igazolásokat – gyanús módon – éppen a hétvégék és ünnepnapok környékén. Bizonyos alkalmazottaknál a „megbetegedési hajlam” feltűnően megnő az ünnepek közeledtével” – tette hozzá.

A miniszter határozottan szólította fel az orvosokat is: „Ne állítsanak ki betegszabadságot orvosi indok nélkül! Ez nemcsak milliárdokba kerül a közpénzből, de – ami még súlyosabb – elvonja azokat az életmentő erőforrásokat, amelyek a valóban súlyos betegségben szenvedők (például onkológiai, kardiológiai vagy stroke-os páciensek) számára nélkülözhetetlenek.”