Kemény ítélet a szatmári bíróságon: évekre börtönbe küldik a szülőket, akik éheztették és koldulásra kényszerítették a gyermekeiket

Családelhagyás és kiskorú veszélyeztetése bűntettében is bűnösnek mondta ki a Szatmárnémeti Bíróság azt a Szatmár megyei párt, akik 2022 októberében, az éjszaka közepén elzavarták négy gyermeküket otthonról. A testvérek közül a legkisebb ekkor mindössze hétéves volt, a legidősebb tizennégy, és a hideg éjszakát egy elhagyott ház padlásán próbálták átvészelni.

A család akkoriban egy adományként kapott moduláris házban élt, ahol nem volt ismeretlen sem a nélkülözés, sem az agresszió. A gyerekek vallomása szerint 2022. október 27-én este tíz óra körül az anyjuk fáért küldte el őket, majd amikor visszaértek, már nem kaptak vacsorát. Éhségtől gyötörve átmentek a nagynénjükhöz, aki megetette, majd hazaküldte őket. A gyerekek a házba azonban már nem jutottak be, az anyjuk ugyanis elzavarta őket és még az ajtót is kulcsra fordította.

A legkisebbek - a hét- és a kilencéves - sírni kezdtek, a két nagyobb lány ezért úgy döntött, hogy visszamennek a család korábbi, elhagyatott házához. Az épület zárva volt, így csak a padlásra tudtak felmászni, ahol összebújva, vacogva próbálták túlélni az októberi éjszaka hidegét. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy menekülniük kellett: a gyerekek elmondása szerint máskor szomszédoknál, sőt olykor a falu temetőjében húzták meg magukat, amikor otthon elviselhetetlenné vált a helyzet.

Másnap reggel a testvérek a helyi polgármesteri hivatalba mentek segítséget kérni. Bekopogtak az egyik irodába, és elpanaszolták, hogy éhesek, és az anyjuk nem engedi be őket a házba. Az ott dolgozók étellel kínálták őket, majd értesítették a gyermekvédelmi hatóságokat is, így a négy testvér végül egy családi típusú gyermekotthonba került.

A vizsgálat feltárta, hogy a gyerekek életében az éhezés és a bántalmazás mindennapos volt. Az anya rendszeresen megverte a gyerekeket és koldulni küldte őket, az így szerzett pénzt pedig elvette és az utolsó baniig alkoholra költötte. A nagynéni vallomása szerint az is előfordult, hogy a nő a gyermekeknek járó ételt inkább a kutyák elé vetette.

Az apa sem védte meg őket: a nyomozás során elismerte, hogy ő maga is rendszeresen fenyítette a gyerekeket, hol bottal, hol nadrágszíjjal. 

A gyerekek vallomásait több szemtanú is megerősítette. A háziorvos és a szociális munkások is azt állapították meg, hogy a kicsik testén látszottak a rendszeres verések nyomai, értelmi fejlődésük elmaradt kortársaiktól, a kevés és rossz minőségű étel miatt pedig erősen alultápláltak voltak.

A szülők a nyomozás során vallomást tettek. Elismerték, hogy a gyerekek többször elhagyták a házat, de szerintük mindig önként, nem kényszer hatására. Az apa azt sem tagadta, hogy megverte őket, mondván, ha „hülyeséget csináltak”, előfordult, hogy bottal vagy nadrágszíjjal fenyítette őket. Az anya ugyan először beismerte, hogy bántalmazta a gyerekeket, vallomását azonban később visszavonta.

Bár mindketten büntetlen előéletűek voltak, a vádhatóság a szakértői jelentések alapján megállapította, hogy krónikus alkoholproblémákkal küzdenek, napszámosként tengődnek egyik napról a másikra.

A bíróság végül fejenként 4 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a párt, és elrendelte, hogy a következő három évben semmilyen formában nem vehetik fel a kapcsolatot gyermekeikkel. A szülői jogaiktól is megfosztották őket, alkoholproblémáik miatt pedig kényszergyógykezelésre kötelezték mindkettőt.

Kiegészítő intézkedésként minden gyermeknek fejenként 20.000 lej jóvátételt kell fizetniük, és vagyonukat (?) is zárolták a kártérítés biztosítására.