Kell-e jelezni körforgalomba való behajtás esetén? Na és kifelé? Most tiszta vizet öntünk a pohárba

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy egy baráti beszélgetés során előjött a körforgalmak témája. Gyakran hallunk ezekkel kapcsolatosan jót és rosszat. Vannak, akik nagyon szeretik, mások szerint bonyolultak, megint mások pedig azt állítják, hogy a többség nem is tudja használni azokat.

Ön hogy áll ehhez a kérdéshez, melyik csoporthoz tartozik? Írja meg nekünk kommentben!

Mert ekkora a káosz a téma kapcsán, és hogy mindenki számára világos legyen hogyan is kell használni a körforgalmakat, most tisztázunk néhány olyan sarkalatos kérdést, amelyre ha tudjuk a helyes választ, biztosan nem fogunk hibázni ezek használatakor.

Segítségünkre Madarász Csaba, a First Drive autósiskola oktatója volt a témában.

Kérdésünkre, hogy melyek a legfontosabb tudnivalók a körforgalmak kapcsán, elmondta, hogy a helyes jelzés és a megfelelő elsőbbségadás jelentik a körforgalmak kulcsát. Ilyenkor tudunk leginkább hibázni, legrosszabb esetben akár balesetet is okozni. Ha viszont ezeket jól csináljuk, könnyűszerrel kelhetünk át bármelyik körforgalmon.

„A körforgalom az egyik legjobb dolog a közlekedésben, használata egyszerű és minden szituációt megold. Nézzünk is egy gyors példát: volt egy évtizedeken át tartó probléma a Burdea-sarki kereszteződésnél, éveken át hosszú sorok kígyóztak a hídon át, majd pár éve letettek egy körforgalmat és a probléma megoldódott. Nem kellettek új hidak, gyorsforgalmi utak, mégis hosszú sorállás nélkül juthatunk át a kereszteződésen” – mondta el a téma felvezetése kapcsán az oktató.



„Szatmáron is közkedvelt szlogen, hallom én is eleget: hogy bizony nem tudjuk használni a körforgalmakat, ezzel viszont nem feltétlenül értek egyet. Először is meg kell néznünk, milyen fajta körforgalmaink vannak. Megint csak a Decebal-híd lábához térnék vissza, a Burdea-sarokra. Ezt a körforgalmat például egyszerűen nem lehet úgy használni, ahogy azt szabályszerűen kellene, mert nem lehet minden esetben sávot váltani, az általunk megcélzott kijárat előtt, ugyanis a nagy forgalom miatt ezzel csak akadályoznánk a haladást. Ennek ellenére mégis teljesen jól működik, sőt, a Soarelui felőli kijáratnál létrehozott gyűjtősáv egy zseniális megoldás, elismerés jár a kitalálójának. Van ugyanakkor a városban számos kisebb méretű körforgalom is, amelyek használata egyszerűbb, a KRESZ-ben leírt szabályok pedig könnyebben alkalmazhatóak.

A helyzetek különbözőek: van, amikor arra van szükség, hogy mind a két sáv ugyanabba az irányba haladjon, így tehermentesítve a körforgalom által egy adott kereszteződést, máskor pedig éppen arra lenne szükség, hogy szakszerűen, a sávokat betartva használjuk a körforgalmat. Külföldön sok helyen útburkolati jelekkel, vagy zöld szigetekkel oldják meg a sávok irányba való terelését, erre látunk példát itt Szatmáron is, a Károlyi úton, a Dedemannál, ahol egy sáv teljesen le van választva a körforgalomról, így a Nagykároly felől érkezők, be sem kell hajtsanak a körforgalomba, ha a város felé jönnek. De erre sem lehetőség nincs mindenhol, sem haszna nem lenne az ilyen jellegű sávonkénti szétválasztásnak.

Az, ahogy sokszor az autóvezetőket bírálják a körforgalmak használata kapcsán, abból fakad, hogy vannak olyan körforgalmak, ahol a szabályokat egyszerűen nem lehet betartani. Illetve a körforgalmak használatának szabályait helyenként többféle módon is értelmezni lehet. Ami a jelzésre vonatkozó szabályozásokat illeti, annyi konkrétumot kapunk, hogy jeleznünk kell, amikor elhagyjuk a körforgalmat, minden más csak ajánlás.



A vizsgáztató rendőrök is azt kérik, hogy ha egy körforgalomból egyenesen tovább megyünk, mondjuk a második kijáraton, akkor behajtáskor ne jelezzen a vizsgázó, kihajtáskor viszont igen, miután elhagytuk az első kijáratot. Ezt magam is helyesnek tartom, mivel a vizsga alatt általában viszonylag kisebb méretű körforgalmakkal találkozunk. Az ilyen kicsi körforgalmaknál nem észszerű, ha behajtáskor balra jelzünk, amikor mi egyenesen szeretnénk majd továbbmenni, mert a szemből közlekedőt is megtévesztjük és meg fog állni, holott nem kellene neki, mert azzal, hogy egyenesen hagyjuk el a körforgalmat, nem fogjuk keresztezni az útját. A jelzés szerepe a közlekedésben ugye nem más, minthogy mindig pontos információkat közvetítsünk általa szándékainkkal kapcsolatban.

A legtöbbször behajtáskor tehát jobb, ha nem jelzünk, de időnként, ha a körforgalom íve túl nagy és a szélső sávon kívánunk tovább haladni, érdemes behajtáskor is balra jelezni, kihajtáskor azonban minden alkalommal kötelező a jelzés.

A másik lényegi kérdés az elsőbbségadás problematikája.

Elsőbbsége mindig annak van, aki már benn van a körforgalomban, azokhoz képest, akik éppen behajtani készülnek abba, illetve körforgalmon belül mindig az ad elsőbbséget, aki sávot vált, azoknak, akik sávváltás nélkül haladnak előre. Egy példa: amikor a belső sávról elhagyni kívánjuk a körforgalmat, el kell engednünk azokat, akik a külső sávon vannak, csak utána válthatunk sávot mi is, hogy aztán kiléphessünk a következő kijáraton.

Érzésem szerint lehetnek azonban olyan szituációk is, amikor egy baleset során a helyszínre érkező rendőr megítélésén is múlhat, hogy adott esetben kinek is volt elsőbbsége.

Én mindig úgy magyarázom a tanulóimnak, hogy miután behajtunk egy körforgalomba, a továbbiakban egyirányú utcaként kell értékeljük azt. Mivel két ugyanabba az irányba haladó sáv van, ha sávot akarunk váltani, elsőbbséget kell adnunk, kivétel, ha a másik autó csak abban a pillanatban lép be a körforgalomba” – tette hozzá az oktató.

Végezetül elmondta, a körforgalmak amellett, hogy hasznosak, adott esetben olcsón és könnyen kivitelezhetőek, akár egyik napról a másikra is létre lehet hozni ezeket egy-egy kereszteződésben. Szatmárnémetiben egyre több van már, és még bizonyára lesznek újabbak is, mert számos kereszteződésben határozottan javították a közlekedés minőségét.

Éppen ezért nem szabad megijedni, amikor körforgalomhoz érkezünk, egyszerűen próbáljunk meg logikusan, a fent említett egyszerű szabályokat betartva eljárva közlekedni ezekben.