Kapcsolataink reformációjáról a Lesi-tónál

A Lesi-tó közelében található Péniel táborhely évtizedek óta csodálatos lelki feltöltődési lehetőséget nyújt gyülekezeteknek, csoportoknak. Mindamellett, hogy az Isten alkotta természet szépségében gyönyörködhetnek, az elcsendesedés és az üzenet még mélyebre hatoló, mint a hétköznapok forgatagában.

Akárcsak tavaly, idén is meghívást kapott Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor, egyházkerületi missziói előadó egy előadást megtartására az Érszőlősi Református Egyházközségtől, amit ez alkalommal is örömmel elfogadott, mert nemcsak adni megy erre a helyre, hanem kapni szeretetet a meghívó közösségtől, részesülhet a táborhely nyújtotta adottságokban: a friss levegőben, a csendben, a hegyek-völgyek leírhatatlan szépségeiben. Illyés Tamás lelkipásztor és Szegedi Ella vallástanár meghívására még Nagy Bálint szilágyperecseni és Mike Pál magyarkéci lelkipásztor is szolgált a szőlősi gyülekezet családos csendeshetén, a záró alkalmat, akárcsak tavaly idén is Rácz Ervint tartotta. Ez alkalommal Farkas Róbert szigetlankai presbiterrel együtt érkezett a Péniel (jelentése: Isten arca) táborba.

A tábor témája az állandó reformáció (semper reformari) volt, a záró istentisztelten, vasárnap délután, a kapcsolataink reformációjáról volt szó. Az előadás alapigéje: „A szolgálatkészségben (legyetek) fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.” (Róma 12,11-16) A krisztuskövetők az Úrnak szolgálnak, ennek következtében az Istennel való kapcsolat fáradhatatlanul épül, és az ebből fakadó lelkesedés kell, hogy jellemezze magát a szolgálatot. Az emberekkel való kapcsolat harmonikus lehet, ha odafigyelünk a másikra, ha merünk nevetni és nevettetni, ha meghallgatjuk érdeklődéssel a másik felet. Az udvariasság, a szerénység és az alázat mellett az empátia nagyon fontos. Ez utóbbit sokan összetévesztik a szimpátiával. Merjünk irigység nélkül örülni az örülőkkel és érezzünk együtt a szomorkodókkal, kapcsolataink pedig épülni fognak". – fejtette ki előadásában az egyházkerület missziói előadója.