Kanyarójárvány: Szatmár megyében is regisztráltak idén megbetegedéseket

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, kedden kanyarójárványt hirdetett az egészségügyi minisztérium.

A szaktárca közleménye szerint a kanyarós megbetegedések számának aggasztó növekedése miatt hirdették ki a kanyarójárványt, ezzel lehetővé téve a 9-11 hónapos csecsemők beoltását, illetve a pótoltások beadását azoknak, akik valamilyen okból nem kapták meg a vakcinát. Hozzátették azt is, hogy huszonkilenc megyében csaknem 2000 kanyarós megbetegedést jelentettek eddig, és sok gyermek kórházi kezelésre szorul.

A pontosabb számadatokért az Országos Közegészségügyi Hatóság hetente frissülő adatbázisát lapoztuk fel. Ennek tanúsága szerint 2023. január 1. és november 30. között 1855 kanyarós megbetegedést jegyeztek. Ebből a legtöbbet Maros megyében, ahol mostanra az idei esetek száma elérte a 628-at, de Brassóban is regisztráltak 339-et, illetve Bukarestben 213-at.

A közel 1900 esetet természetesen nem mind az elmúlt egy-két hétben jegyezték, a november 24-től 30-ig tartó héten mindössze 192 új megbetegedést regisztráltak, ebből 69-et Brassó megyében és 59-et Bukarestben. Ami Szatmár megyét illeti, a közegészségügyi hatóság az idei évben 7 kanyarós betegről szerzett tudomást.

Az oltottság tekintetében elmondható, hogy a betegség elsősorban azon gyerekek és felnőttek körében jelentkezik, akik nem voltak beoltva – számuk 1661. Azok száma, akik legalább egy oltást megkaptak 102, a két oltással rendelkezőké 51, további 41 esetben pedig nem sikerül információt szerezni a páciens esetleges immunizációjáról. A betegek életkorát tekintve pedig elmondható, hogy a fertőzés nem csak a kisgyerekeket érinti, hisz 288-an 15 évnél idősebbek.

Mit érdemes tudni a kanyaróról?

A kanyaró egy rendkívül fertőző, vírus okozta betegség, amely bármilyen életkorban elkapható, és amely gyorsan, széles körben képes terjedni. Súlyos betegséget okoz, amely szövődményekhez vagy akár halálhoz is vezethet. A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a megfertőződést követően jelennek meg:

• az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal;
• a szemek kivörösödnek és fényérzékennyé válnak;
• a harmadik és hetedik nap között akár 41°C-os láz is kialakulhat;
• 4-7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek;
• emellett előfordulhatnak apró fehér foltok az ínyen és az arc belső oldalán.

A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek kb. 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés. A tüdőgyulladás is egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálához is vezethet.

Kanyaró esetén a halálozási arány 1000-ből 1-3 eset,  legmagasabb az öt évesnél fiatalabb, illetve a legyengült immunrendszerű betegek körében.

A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet.

A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12-18 fogékony személyt is megfertőzhet.

A betegségre sajnos nincs specifikus terápia. A legtöbben az esetleges folyadékpótlásból és lázcsillapító gyógyszerekből álló tüneti kezelés mellett felgyógyulnak. Fontos tudni továbbá, hogy a kanyaró ellen az antibiotikumok nem használnak, mivel a kanyarót vírus okozza. Ugyanakkor gyakran adnak antibiotikumot a bakteriális fertőzéssel járó szövődmények, például tüdőgyulladás vagy fülfertőzések kezelésére.