Kampányrajt Erdélyben: érvényes szavazatot minden magyar állampolgártól
Szatmárnémetibe látogatott szerdán Zsigmond Barna Pál, a magyarországi Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki azt követően, hogy megtekintette a legfontosabb helyi beruházásokat, személyesen találkozott a Szatmár megyei magyar polgármesterekkel és alpolgármesterekkel is.
Zsigmond Barna Pál a találkozón elmondta, hogy a Fidesz és az RMDSZ közötti szövetség nemcsak politikai értelemben, hanem nemzetstratégiai szempontból is értékes. Egy olyan viszonyról van szó, amely az elmúlt másfél évtizedben szorosra fonódott, és amelyet most – különösen a választási kampányok idején – egyesek tudatosan próbálnak megingatni. A politikus szerint az elmúlt hetekben Orbán Viktor egyik nyilatkozatát sokan szándékosan félremagyarázták, ami felesleges indulatokat gerjesztett Erdélyben. Mint fogalmazott: aki pontosan olvasta az idézetet és megértette a szövegkörnyezetet, láthatta, hogy mire gondolt pontosan a miniszterelnök. A kialakult helyzetet ugyanakkor gyorsan és világosan sikerült tisztázni, melyben Kelemen Hunor, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és más szereplők is határozottan közreműködtek. Zsigmond egyértelművé tette: semmilyen beavatkozás nem történt a romániai belügyekbe, csupán egy kampányidőszakban tett leíró jellegű kijelentés váltott ki túlzó reakciókat.
A politikus beszédében kiemelte Románia schengeni csatlakozását is, amelyet az Európai Unió soros magyar elnöksége alatt sikerült elérni. Azt mondta: ez nemcsak politikai és gazdasági eredmény, hanem nemzetpolitikai siker is. Az, hogy Erdélyből ma már akadálytalanul lehet Magyarországra utazni, szimbolikus jelentőséggel bír, ám emlékeztetett, hogy ez nem adottság, hanem egy olyan állapot, amelyet meg kell őrizni.
Zsigmond szerint mind a román, mind a magyar belpolitikai térben átrendeződések zajlanak. Magyarországon az ellenzék újabb kísérletet tesz egy közös jelölt felépítésére, ám eddig minden ilyen próbálkozás kudarcba fulladt, és ez sem ígér mást. Bár az ellenzék domináns szereplője kétségtelenül ráerőltette akaratát a többi pártra, a közvélemény-kutatások továbbra is a Fidesz–KDNP fölényét mutatják. A határon túli magyarság körében, és így Erdélyben is a támogatottság még ennél is magasabb: 95-96 százalékos arányban állnak ki a Fidesz mellett - fogalmazott az államtitkár.
Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a választásokon rendre magas a határon túli magyarok által leadott érvénytelen szavazatok aránya, akár a 15 százalékot is elérheti. A politikus szerint ez részben a tájékoztatás hiányára, részben a rendszer bonyolultságára vezethető vissza, ezért hangsúlyozta: segíteni kell a választópolgárokat, hogy érvényes szavazatot tudjanak leadni, hiszen a demokrácia lényege az, hogy egyetlen szavazat se vesszen el.
Végezetül a politikus megköszönte az erdélyi magyarságnak az elmúlt években tanúsított támogatást. Azt mondta: nem csak egyszerű kiállásról van szó, hanem lelki közösségről, összekapaszkodásról. Az állampolgárság, a határok átjárhatósága, a templomfelújítások és iskolák mind-mind ennek a kapcsolatnak a kézzelfogható jelei. Ezt a kapcsolatot szerinte meg kell őrizni, és megengedhetetlen, hogy politikai félreértések, kampánykijelentések vagy külső érdekek megbontsák. Ezért arra biztatott mindenkit: támogassák továbbra is a Fidesz és az RMDSZ együttműködését, és erősítsék meg újra a magyar-magyar szövetséget.
Zsigmond Barna után Pataki Csaba vette át a szót. Pataki először is megköszönte Magyarország támogatását a legutóbbi kampányban, hiszen a magyar sajtóra nem vonatkozott a kampánycsend tilalma, így a választás napján közzétett anyagok kézzelfogható, szavazatszámokban is mérhető hatást eredményeztek. Épp ezért a magyarországi választásban való erdélyi részvétel elősegítése nemcsak technikai feladat, hanem erkölcsi kötelesség is.
Ugyanakkor rámutatott, hogy a technikai hibák továbbra is jelentős problémát jelentenek. A legtöbb érvénytelen szavazat nem a szavazólap hibájából, hanem a mellékelt, nehezen értelmezhető nyomtatvány hibás kitöltéséből ered. Példaként említette, hogy egyes falvakból 40-60 szavazat is érvénytelen volt, mert az adminisztratív személyzet hibás útmutatást adott az űrlap pontos értelmezéséhez. Épp ezért hangsúlyozta, hogy minden településen szükség van egy kiképzett emberre, aki segíti a helyes kitöltést és a technikai bakik elkerülését.
A városokkal és nagyobb településekkel kapcsolatban nyomatékosította, hogy különösen fontos az időbeni regisztráció, mivel ott nehezebb egymást „megtalálni” a közösségen belül, ha esetleg valaki elköltözött vagy nevet váltott. Hozzátette, hogy az egyházi vezetők vállalták: a templomokban is hirdetni fogják a választási regisztráció fontosságát.
Pataki Csaba után Kereskényi Gábor szólalt fel röviden. Szatmárnémeti polgármestere szerint nem szükséges külön magyarázni, miért fontos a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonal folytatása, hiszen az elmúlt évek eredményei – az iskolafelújítások, bölcsődeépítések, közösségi rendezvények – önmagukért beszélnek. Hozzáfűzte, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült azt is elérni, hogy az M49-es gyorsforgalmi út összekösse Szatmárnémetit az európai autópálya-hálózattal, ami stratégiai jelentőségű fejlesztés a megye számára.
„Az igazság az, hogy csak magunkra számíthatunk – a közösségünkre és az anyaország kormányára. Ez a nemzeti vonal az egyetlen út ahhoz, hogy meg tudjunk maradni magyarnak itt, a szülőföldünkön“ - fogalmazott Kereskényi.
Zárásként felhívta a figyelmet a technikai tájékozottság fontosságára is, hogy minél kevesebb érvénytelen szavazat szülessen. Úgy fogalmazott: „Nem kérdés, hogy aki szavaz, az 90 százalék fölött hová húzza az ikszet – a feladatunk az, hogy minél többen éljenek a jogukkal, és minden szavazat érvényes legyen.” Arra kérte a jelenlévőket, hogy vegyenek részt aktívan a mozgósításban, s noha elismerte, hogy mindenki fáradt, sokan telítődtek a választásokkal, de – mint mondta – „ezt még végig kell vinnünk”.
Fontos az adatfrissítés
Az erdélyi magyarok 60 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal – erről már Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke beszélt. Hozzátette: további 20 százalék szándékozik felvenni az állampolgárságot, míg a fennmaradó 20 százalék jelenleg nem tervezi ezt.
Az idei év egyik legfontosabb feladata az előregisztráció ösztönzése és az adatok pontosítása lesz. A magyar állampolgárságú erdélyi magyarok körülbelül 70 százaléka úgy tudja magáról, hogy regisztrált a választásokra, ám Nagy Zoltán Levente szerint ez nehezen ellenőrizhető.
„Ez már a harmadik olyan választás lesz, amelyre kampányt szervezünk a levélszavazás köré, mégis a beérkezett szavazatok 15 százaléka érvénytelen. Ezen az arányon eddig semmilyen kommunikációs erőfeszítéssel nem sikerült javítanunk.” Különösen aggasztó, hogy a regisztrált szavazók 15 százalékánál időközben adatváltozás történt – például név- vagy lakcímváltozást –, de ezt nem jelezte sem a konzulátusnak, sem más hivatalos csatornán keresztül. „Ilyen esetben a szavazólap nem jut el az érintettekhez. Ezért a következő fél évben átfogó adatfrissítési kampányt indítunk, amely során szeretnénk minél több választópolgárt elérni és tájékoztatni.”
Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új szavazói generáció is belépett a rendszerbe: azok a fiatalok, akik az előző választás óta töltötték be 18. életévüket. Ők először kapnak lehetőséget a levélszavazásra, ezért kiemelten fontos a megszólításuk.
További sajátossága a rendszernek, hogy a regisztráció tíz évig érvényes, de csak akkor hosszabbodik meg automatikusan, ha időközben adatfrissítés történik, vagy az érintett részt vesz a választáson. „Aki nem szavaz és nem frissíti adatait, azt tíz év után törlik a rendszerből” – tette hozzá Nagy.
Az Eurotrans Alapítvány vidéki kiszállásait és adatfrissítő akcióit rendszerint a helyi polgármesterekkel és alpolgármesterekkel együttműködésben szervezik. „Kérjük és köszönjük a támogatásukat, és számítunk a jövőben is arra, hogy együttműködnek velünk annak érdekében, hogy a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok valóban élni tudjanak e jogukkal” – zárta mondandóját az elnök.
