Jön a rollerjogsi? Erről szóló törvénytervezetet iktattak a parlamentben

Egy új törvényjavaslat alapjaiban változtathatja meg az elektromos rollerek és biciklik használatát Romániában. Egy nemrégiben benyújtott törvénytervezet szerint a jövőben csak külön engedéllyel, az úgynevezett AM1 kategóriás jogosítvánnyal lehetne közlekedni ezekkel a járművekkel.

A módosítás célja, hogy a felhasználók ismerjék a közlekedési szabályokat, és biztonságosabban közlekedjenek. A kezdeményezők szerint a szigorítás elkerülhetetlen, mivel az utóbbi időben jelentősen nőtt a balesetek száma: több mint 1.600 baleset történt csak az idei év első hónapjaiban, legalább hét halálos áldozattal. Az elmúlt három évben pedig 24 ember vesztette életét elektromos rolleres balesetben.

A nemrégiben benyújtott törvényjavaslat szerint a jogosítvány megszerzéséhez legalább 14 évesnek kellene lennie az igénylőnek, ám nem a minimális életkor az egyetlen kitétel. A kezdeményezők azt is szeretnék elérni, hogy a rollerjogsi csak azoknak járjon, akik sikeresen teljesítik az elméleti és gyakorlati próbát is.

A javaslat jelenleg a parlament szakbizottságai előtt van, és ha elfogadják, Románia azon kevés uniós ország közé tartozik majd, ahol külön engedély kell a rollerekhez.

Az elektromos rollerek kapcsán azonban nem csak a jogosítvány szükségessége kapcsán indult mostanában vita, hanem a kötelező felelősségbiztosítást illetően is. A kérdést Titi Aur egykori raliversenyző emelte be ismét a közbeszédbe, majd a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) elnöke, Alexandru Petrescu is reagált a javaslatra.

Petrescu szerint a megoldást az uniós szabályokhoz igazodva kell megtalálni. Mint elmondta, Romániának kötelessége átültetni a 2021/2118-as európai irányelvet, amely előírja, hogy bizonyos könnyű elektromos járművekre, köztük a rollerekre és elektromos kerékpárokra, RCA-biztosítást kell kötni, ha azok 25 km/h-nál gyorsabban haladnak, vagy 25 kilogrammnál nehezebbek. Az ASF elnöke úgy véli, a javasolt határértékek azt szolgálják, hogy különbséget lehessen tenni az alacsonyabb kockázatú eszközök és azok között, amelyek súlyosabb balesetet okozhatnak.

Hozzátette ugyanakkor, a biztosításnak a járműhöz kellene kapcsolódnia, nem a személyhez, mert így egyértelműen nyomon követhető a tulajdonos felelőssége, és egyszerűbben működik a baleseti előéletet figyelembe vevő Bonus–Malus rendszer is. Elmondása szerint ez nem román sajátosság: ugyanezt a modellt alkalmazzák Európa-szerte is, mivel a járműalapú biztosítás teszi átláthatóvá és ellenőrizhetővé a kárfelelősséget.

Az ASF célja, hogy a szabályozás a károsultak védelmét szolgálja. „Bárkit, aki megsérül egy balesetben, meg kell illetnie a gyors és korrekt kártérítésnek. A feladatunk az, hogy egyensúlyt teremtsünk a védelem és az ésszerű egyszerűsítés között” - hangsúlyozta Petrescu.