„Jézus Krisztus a ti legfőbb segítőtök!” Elballagtak a Református Gimnázium nyolcadikosai

Pénteken délelőtt utoljára csengettek ki a Szatmárnémeti Református Gimnázium nyolcadik osztályosai számára. A végzős diáksereg ezután a Láncos-templomba vonult át, hogy részt vegyen a ballagásuk alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.

A bevonulást követően Varga Szilárd Csaba iskolalelkész hirdette az igét Péter első levele 5. részének 6-tól 11-ig terjedő verseit hozva útravalóként a diákoknak. A prédikációban megfogalmazott jó tanácsokat követően Elek Kinga igazgatóhelyettes szólt a diákokhoz.



Elsőként a szülőknek köszönte meg azt az előre bocsátott bizalmat, amellyel megtisztelték az iskolát, amikor évekkel ezelőtt rájuk bízták gyermekeik tálentumainak kamatoztatását. Majd a népmesénk lencséjén át rávilágított sok olyan apró csodára, melyek lehetővé tették, hogy ezen a napon mindannyian itt állhassanak, az iskola nyolcadikosaiként, egy új életszakasz kapujában. Ahogy a népmesék hőseit a segítők, úgy kísérték a diákok útját is végig az ő segítőik. A szülők, a nagyszülők, a tanító néni, az osztályfőnöknő, a tanárok, az iskolalelkész és még olyan sokan, akik mind-mind gyarapították a segítők sokaságát. Ők voltak azok, akik akár egy lelkesítő mondattal, egy kedves útba igazítással, egy tanáccsal, vagy éppen barátságukkal egyengették az osztályközösség életét, útját mostanáig.

„De mint a Református Gimnázium diákjainak bátran megnevezhetjük legfőbb segítőtöket, mint Jézus Krisztust. Mert amikor a korábban felsorolt segítők elengedik a kezdeteket hosszabb-rövidebb időre, majd körbeölel és egy biztonságos védőhálót fon köréd Krisztus szeretete. Ő mindig tudja a választ, tudja hogy merre indulj és merre keresd az élet vizét.”

Ezt követte a stafétaátadás: ilyenkor a hagyományokhoz híven a nyolcadikosok átadnák a Károli-bibliát hetedikes társaiknak, majd az iskola diákjai zenés produkcióval emelték az alkalom színvonalát.

Végül pedig Apjok-Kun Noémi, a 26 fős nyolcadik osztály osztályfőnöke búcsúztatta a diákokat, külön szólva minden végzőshöz egy-egy kedves értékelő mondatot.