Iohannis: Oroszország továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai és euroatlanti biztonságra

Oroszország továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai és euroatlanti biztonságra - jelentette ki kedden Klaus Iohannis, aki sürgette a NATO keleti szárnya védelmének megerősítését.

Az államfő a Bukaresti Kilencek csoport pozsonyi csúcstalálkozója után nyilatkozott a sajtónak.

Beszámolója szerint a kilenc állam vezetői az értekezleten mindenekelőtt a tavalyi madridi NATO-csúcson elfogadott 'történelmi jelentőségű' döntések teljes körű végrehajtására összpontosítottak, különösen a szövetségesek elrettentő és védelmi pozíciójának megerősítésére a keleti szárnyon.

'Oroszország továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai és euroatlanti biztonságra. Ezért mindannyian megértjük, hogy meg kell erősíteni országaink védelmét, és létre kell hozni egy koherens, egységes, hiteles és erős védelmet a NATO keleti szárnyán' - nyilatkozta Iohannis.

Hozzátette: a pozsonyi csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy folytatni kell 'az operatív szintű fellépést', beleértve további NATO-harccsoportok telepítését a keleti szárny országaiba, köztük Romániába.

Iohannis kitért az Ukrajnának nyújtott román segítségre is. Hangsúlyozta, hogy Románia addig támogatja a háborúban álló szomszédos országot, amíg szükséges. Kijelentette, hogy Románia támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását is a katonai szövetség 2008-as bukaresti csúcstalkozóján hozott döntések szellemében, de ezt olyan konkrét lépéseknek kell megelőzniük, amelyek a csatlakozást "konkrét, kiszámítható" folyamattá teszik.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy múlt héten Ukrajna euroatlanti integrációjáról szóló nyilatkozatot írt alá Volodimir Zelenszkij elnökkel a Moldovai Köztársaságban, amely szerint Románia határozottan támogatja a szomszédos ország felvételét a NATO-ba.

Az államfő elmondta, hogy a B9-ek pozsonyi értekezletének résztvevői tárgyaltak a NATO következő, vilniusi csúcstalálkozójáról is, amelynek napirendjén szerepelni fog a tagállamok védelmi kiadásainak a növelése is. Ezt szerinte az indokolja, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott válasz "nagyobb pénzügyi kötelezettségvállalásokat igényel".