Interjú: A Pamír-hegységet készül meghódítani Bertici Attila és Norbi. December 15-én rajtol az expedíció

Egy újabb apa-fiú kalandra készül Bertici Attila és fia, Norbi, hogy a Neo Adventure Románia színeiben ezúttal a Tádzsikisztánon keresztül futó és Afganisztánt, Üzbegisztánt, valamint Kirgizisztánt érintő Pamír-hegységben húzódó Pamir Highwayt teljesítsék.

A napokon belül kezdődő kalandról Bertici Attilát kérdeztük.

Mesélj egy kicsit, hová is készültök ezúttal!
A Pamír-hegységbe indulunk, ahol szeretnénk teljesíteni téli, ezáltal pedig extrém körülmények között a Pamir Highwayt, amely a világon a tengerszint feletti magasságot tekintve a második legmagasabban futó út. 7800 méteres csúcsok között vezet majd ez az autósztráda, amely csak nevében az, hiszen egy földútról beszélünk, amely esetenként 4655 méteres magasságban halad majd a hegyek között. Nyáron relatív forgalmas az út, de tél idején csak az extrém helyzetek kedvelői próbálkoznak meg ennek megtételével. Ebben a magasságában a levegő oxigéntartalma ritkább, a hideg, illetve a hó mennyisége pedig gyakran igen erőteljes méreteket ölt.

Miért választottátok ezt az úti célt?
Szeretnénk első románként és első magyarként egyaránt eljutni ide, ugyanis vélhetően téli viszonyok között még nem járt itt senki sem Romániából, sem Magyarországról, legalábbis az interneten semmiféle ilyen információra nem bukkantunk.

Egyébként néhány évvel ezelőtt nem lett volna nehéz megszervezni és kivitelezi ezt az túrát, de a 2021-ben kirobbant kirgiz-tádzsik háború miatt lezárták a határokat. Bár a tűzharcokat beszüntették, a határon csak a turisták mehetnek át, a kirgiz belügyminisztérium engedélyével. Ez főként olyan szempontból lehet nehezítő tényező, hogy a fenti okokból kifolyólag nincs állandó nemzetközi forgalom, így az utakat sem takarítja most senki.

Nehéz út vár rátok akkor!

Én bízom benne, hogy mindezek ellenére képesek leszünk átkelni a hegyláncon, bár a hó mellett dacolnunk kell majd a hideggel is, ami könnyen elérheti az év ezen időszakában a -40 Celsius fokot is. Sőt ha még ez sem lenne elég: lesz egy körülbelül 700-800 kilométeres szakasz, ahol télen nem élnek emberek. Nyáron a turisták fogadása érdekében jurtákat működtetnek a helyiek, de ebben az időszakban valószínű, hogy teljesen lakatlan és néptelen lesz a terület. Mivel benzinkutak sincsenek ezeken a részeken magunknak kell gondoskodnunk a tartalékokról, tehát nagy mennyiségű benzint is kell vigyünk magunkkal.

Ezúttal is egy Daciaval keltek útra?

Pontosan. Ahogy a szibériai extrém expedíciónk során is, amikor mi voltunk az első románok és magyarok a Föld leghidegebb lakott településén, akik télen abszolválták ezt a kihívást, ugyanígy szeretnénk teljesíteni a Pamír Highwayt is. Ezúttal is egy 2011-es Dacia Dusterrel utazunk, amely azon kívül, hogy egy kisebb magasításon esett át, nagy módosításokat nem kapott. Kissé megemeltük az autót a nehezebb akadályokon való könnyebb átkelés érdekében, illetve álló fűtést szereltünk bele, ugyanis -40 Celsius foknál a kocsi számítógépes rendszere nem tudja szabályozni a hőmérsékletet. Ezért kénytelenek voltunk egy alternatívát találni az autó fűtésének megoldása érdekében.

Hogy néz ki majd az út?
Az utunk 16 országon keresztül visz majd: elindulunk Magyarország felé, Szlovákián Lengyelországon, Litvánián, Lettországon és Észtországon át, majd megérkezünk az Orosz Föderációba, ott a tajgán át eljutunk az Ural-hegységig, majd Szibérián át Novoszibirszkbe. Itt lesz egy nagyobb lélegzetű pihenőnk, a kocsit szervizeljük, olajcserén esik át a jármű, illetve felkészülünk a még hidegebb kazah sztyeppékre, ahol már akár -50 fokok fogadhatnaknak majd minket. Ezen a területen átvágva a kínai határ mentén fogunk haladni. Itt van egy szép kanyonos rész, majd következnek a kirgiz hegyek, amit majd az általunk kiszemelt Pamír autópálya, ami mint mondtam, egy a hegyeken át vezető földút. Ezen átkelünk Tádzsikisztánba, majd Üzbegisztánba. – Ez utóbbi országban korábban már le is tartóztattak bennünket, erről a nemrég megjelent könyvünkben is részletesen írtunk. Bízunk benne, hogy most barátságosabb fogadtatásban lesz részünk. – Innen utunk az Aral tó irányába visz, melynek érdekessége, hogy a világ negyedik legnagyobb tava, viszont a kiszáradásnak köszönhetően mára alig maradt belőle valami, a víz nélkül maradt száraz területeken pedig megannyi hajó feneklett meg és válik napról-napra az enyészeté.
 

Innen azonban haza is kell még jussatok.

Így van, ezért az Aral tótól a szeparatista területeken Csecsen-föld felé vesszük majd az irányt, majd egy újabb nehéz szakasz vár ránk, át a kaukázusi hegyeken, ahonnan viszont talán könnyebb lesz a hazafelé vezető út, ugyanis Törökországban és Bulgáriában már barátságosabb terepre számítunk.

De tegyem hozzá azt is, hogy ez az útvonal nincs száz százalékosan kőbe vésve: a geopolitikai viszonyok miatt van rá esély, hogy egy B vagy C tervre lesz szükségünk, mely a lehetőségekkel is számolunk, de első sorban a fent említett útvonalat szeretnénk követni, ha lehet. Egy alternatív útvonalunk például Afganisztánt és Iránt is érintené, ami költségesebb útvonal és szintén nem veszélytelen, de ha nem lesz más mód, ezzel is számolnunk kell majd. De ez csak ott fog aztán kiderülni.

Nehéz volt beszerezni a különböző engedélyeket, vízumokat ehhez az expedícióhoz?
Igazából nem volt nehéz. Szinte mindent lehetőségünk volt online intézni, az oroszok például az előző évekhez képest sokat lazítottak a vízumrendszeren, a háború óta online bonyolítható minden.
Illetve Tádzsikisztánból, a Pamír hegységre kellett egy engedély, amit szintén online tudtunk igényelni. Azon túl, hogy minden költséges volt, valójában a beszerzésük nem jelentett nehézséget.

Mikor indultok és mikor terveztek hazaérni?

Az indulás időpontját december 15-ére tűztük ki, amit szeretnénk is tartani, az út tervezett ideje pedig 40 napra lett kiszámolva, viszont ez is módosulhat, annak függvényében, hogy nyitva találjuk-e a Pamír Highwayt, amikor odaérünk. Előfordul, hogy az időjárási viszonyok miatt napokra lezárják. Ez majd ott kiderül.

Minden esetben a nehezebb útvonalakat választottátok ki?
Mivel ez elsősorban egy kaland, mondhatjuk, hogy igen. Például Kazahsztánban is lenne olyan autóút, amelyen gyorsabban lehetne haladni, de mi inkább az említett módon, a kínai határ mellett, a kanyonos részen szeretnénk utazni, hogy lássuk ezeket a természeti szépségeket. Nem csak az a célunk, hogy eljussunk egyik helyről a másikra is, szeretnénk látni és tapasztani olyan dolgokat, amelyekre talán csak egyszer van lehetőség az életben.

Hol terveztek megszállni útközben?
Ami a szállásokat illeti, úgy tervezzük, hogy egyharmad részt a kocsiban alszunk majd, illetve ahol lesz rá lehetőség magánszállásokon, olcsóbb szállókon. Ez egy alacsonyabb költségvetésű expedíció, így nyilván nem luxushotelekben fogunk szobát foglalni. A cél egy újabb apa-fiú kaland, ezért reméljük, hogy a veszélyek ellenére, sikerül mindent a tervek szerint lebonyolítani.

Köszönjük a részletes informálást, sok sikert kívánunk!
Mi is köszönjük a lehetőséget. Igyekszünk majd az utazás ideje alatt is tájékoztatóval szolgálni az expedíció alakulásáról!