2017. május. 26., péntek
Névnap:
2009-03-17 16:18:47• hírek • Szatmár.ro

Ballagási ének és videógyűjtemény

Ballag már a vén diák

Ballag már a vén diák tovább,tovább
Isten véletek cimborák tovább,tovább
Ez út hazámba visszavisz
Filiszter leszek magam is
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Szép emlékek jöjjetek ti is velünk
Nyári felhők jöjjetek mi is megyünk
Ti alsó s felsőbb évesek
Örökre isten véletek
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Csendes már a tanterem tovább,tovább
Jó remény hajt szüntelen tovább,tovább
A boldog édes ifjúság
Emléke mindig visszajár
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Ballag már a vén diák tovább,tovább
Búcsúzni kell most cimborák tovább,tovább
Az élet hív a munka vár
Itt az óra meg ne állj
Tovább,tovább tovább
Találkozunk még cimborák!


Ihász Gábor - Múlnak a gyermekévek

Már hosszú évek óta azt mondják nekem
Olyan vagyok mint egy kisgyerek
Belátom így igaz én nem lettem komoly
Úgy mint más emberek

Bolondosnak tűnő furcsa dolgaim
Rossz szemmel nézik oly sokan
De tudom a szívük mélyén ők is szeretnék
És megtennék boldogan


REF.:
(Bár mondják:)
Múlnak a gyermekévek
Nincs vissza út
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álom világ
De azt gyermekünk álmodja tovább

Változnak napjaink mert minden változó
Nem marad ugyan az senki sem
Lehet hogy kivétel csak é vagyok talán
Mégis így jó nekem


Napoleon Boulevard - Legyetek jók, ha tudtok

1. Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

4. Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.


Máté Péter- Egyszer véget ér

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!


Máté Péter - Azért vannak a jó barátok

Az esőt felszárítani úgy sem tudod
A szelet megfordítani úgy sem tudod

Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el

Refr.
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.

Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el

Refr.x2

Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.


Komár László - Húsz év múlva..

Nem szól a dal, szomorú, csendes este van
Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól,
hallgatunk
Az éj is csendesebb, gyertek üljünk közelebb
Ez a búcsú éjszakánk, szóljon a dal hozzád, jóbarát

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen
De hosszú még az út és közben valamit tenni kell

Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk

Felkelt a nap, a reggel köszöntött reánk
Minket bántott a fény, az is, hogy elhagyjuk egymást
Együtt leszünk még egy hosszú éjszakán
Vígan átvirrasztjuk, ahogy tettük sok-sok éven át

Húsz év múlva...


Ákos - Ilyenek voltunk

Előtted nem titok,
Hogy nem voltunk angyalok.
És úgy mintha nem fájna semmi kín,
Táncoltunk az öröm romjain.
És néha éber reggeleken
Tudtuk, hogy vár ránk a szerelem.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Nem féltünk semmitől,
Bár száz tervünk összedőlt.
Mi mégis észrevétlenül
Tűrtük, hogy arcunkra ránc kerül,
De néha éber alkonyokon
Tudtuk, hogy vár ránk a nyugalom.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.



Ilyenek voltunk, emlékezz ránk,
Ilyenek voltunk, emlékezz, emlékezz ránk!

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.


Dinamit - Tinédzser dal

Minden éjjel
Mindig arról álmodom
Félrelépni
Én már többé nem fogok
Mégis reggel
Mikor már felébredek
Azon jár az eszem
Hogy kitől mennyit kérhetek

Ruhám foltos
Ingem majdnem térdig ér
Ez van rajtam
És ez mit sem, mit sem ér
Csak az bánthat
Ami lassan nem titok
Hogy szüleimnél lakni elképesztő nagy dolog

Nem kell a szépség
Nem kell a jó
Falra hányt borsó
Mit ér a szó

Értenek mások
Jó lenne más
Aluljárók fia
A sorsod valahol hibás

Az iskolába
Tízórait nem viszek
Lesz majd másnak
Abból én is kérhetek
Az sem számít
Hogyha többször megbukom
Nincs ki megkérdezze
Milyen lesz a holnapom

Nem kell a szépség
Nem kell a jó
Falra hányt borsó
Mit ér a szó

Értenek mások
Jó lenne más
Aluljárók fia
A sorsod valahol hibás

És jön majd új nap
Mikor minden rendbe jön
Álmom szép lesz
Hajnal felé elköszön
Nem felejtem
Megteszem amit kíván
A szép ruhámba bujok
És pótvizsgázom délután

A szép ruhámba bujok
És pótvizsgázom délután
Hol van a szép ruhám?
Hol? Hol?
Hol van a szép ruhám?
Hol?
Hol a szép ruhám?
Hmmmm!!! Óóóó!


P.Mobil - Menj tovább..

Álmodtál, ébredtél,
Vártál rá, hogy felnőtt légy.
Felnőttél, más lettél,
Minden álmod elmúlt rég

Menj az úton menj tovább
Ne nézz, ne nézz vissza már
Menj az úton menj tovább
Ne nézz, ne nézz vissza már

Rossz voltál, jó lettél,
Megbántad, ha vétkeztél.
Múltad múlt régesrég,
Volt mi volt, továbbmentél

Menj az úton menj tovább
Ne nézz, ne nézz vissza már
Menj az úton menj tovább
Ne nézz, ne nézz vissza már


Demjén Ferenc – Honfoglalás

Kell még egy szó mielőtt mennél,
kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
Az úton majd néha gondolj reám,
ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár!

Nézz rám, és lásd: csillagokra lépsz,
nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.

Refr.1: Szállj, szállj sólyomszárnyán,
három hegyen túl!
Szállj, szállj, ott várok rád,
ahol véget ér az út!

Úgy kell, hogy te is értsd:
nem éltél hiába,
az a hely, ahol élsz: világnak világa.
Az égig érő fának, ha nem nő újra ága,
úgy élj, hogy Te legyél virágnak virága.


Refr.2 : Szállj, szállj sólyomszárnyán,
három hegyen túl!
Szállj, szállj, én várok rád,
ahol véget ér az út!


Nézz rám, s ne ígérj,
nézz rám, sose félj!
Ha nincs hely, ahol élj,
indulj haza felé!


Bikini - Közeli helyeken

Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
kibelezett kőbányák üregében.
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem.
Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindig jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek.
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Kibelezett kőbányák üregében.
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem.
Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindig jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek.
Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindíg jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek.


Edda - Álmodtam egy világot...

Időm kevés, mégis hajt valami tovább ,
Kormos városomban rám , nem várnak csodák
Hajszolt kutyák futnak az út menti porban,
Új filmeket adnak a régi mozikban.

Fáztam eleget az utcák kövén,
Falhoz dőlve rád vártam én.
Hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább
Időm kevés, mégis hajt valami hozzád.

Titkaim nem őrzi senki meg
De szívemben a dal megmarad nekem
Újra átélem örök hangjait,
Ha szól az ének, álmodom , a világot veled.

Ref.:
Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt.

Fáztam eleget az utcák kövén,
Falhoz dőlve rád vártam én.
Hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább
Időm kevés, mégis hajt valami hozzád.


Ref.:
Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt.


Edda - Elhagyom a várost

Magányosan állok egy sötét udvaron
Egy régi, ócska lámpa csendesen lobog
Sorra kidőlt padok közt lépkedek
Kevés a hely, ahova léphetek.

A sarkon áll egy alak, rám vigyorog,
Szólni nincs kedvem, hát tovább indulok,
A régi téren talán vár még valaki,
Vele jó lesz egy cigit megosztani.

Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.

Talán csak megszokásból indultam tovább,
Mereven bámultam a házak ablakát,
A pályaudvar, már egy megszokott állomás
Az egész egy furcsa látomás.

Aztán csend, és újra csend,
A sárga Hold álmosan figyel.
Tudom, hogy nem felejted, mennyit álltam itt,
Tudom, hogy nem felejted, mennyit vártam itt.

Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.

Igen, elhagyom a várost, elhagyom, ha nem fogad magába,
Erről szólt a dal: EDDA BLUES!


Bergendy együttes - Búcsúzom tőletek, cimborák

Elmegyek hosszú út vár reám.
Integess majd nekem jó anyám!
Búcsúzom jó haverok, te régi szép bolond világ,
Búcsúzom tőletek, cimborák.

Ismerős háztetők, ablakok,
Még egyszer köztetek baktatók.
Szűk utcák, villamosok, sokáig majd egyik se lát,
Búcsúzom tőletek, cimborák.

Nagy bunyók, vad zene, rongyfoci lenn a téren.
Mindezek nincsenek, hogy fog ez fájni nékem.
Fűstszagú városok, hogy bírom nálad nélkül,
Elfeledsz, eltemetsz majd te is engem végül.

Nagy bunyók, vad zene, rongyfoci lenn a téren.
Mindezek nincsenek, hogy fog ez fájni nékem.
Fűstszagú városok, hogy bírom nálad nélkül,
Elfeledsz, eltemetsz engem végül.

Elmegyek hosszú út vár reám.
Integess majd nekem jó anyám!
Búcsúzom jó haverok, te régi szép bolond világ,
Búcsúzom tőletek, cimborák.
Elmegyek hosszú út vár reám.
Elmegyek hosszú út vár reám.


Ákos - Minden ami szép volt

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

A vágytól részegen ébredő erő,
Tavaszi indulat, mélyről tör elõ
Belőlem,
Női kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hűti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...

A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.


Bojtorján - Csavargódal

1. Még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel,
A holnap még olyan szörnyen messze van,
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég,
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.

2. Nem számít az, hogy hol ér a holnap reggel,
A városok jó ismerőseim,
És mindig van egy jó barátom és néhány szerelmem,
És egy-két dal gitárom húrjain.

3. A nagy folyók mind elérik a tengert,
Az álmaim velük futnak tovább,
Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél,
És az otthonom lehetne a nagyvilág.

4. Egy napon majd megérkeznék hozzád,
Ha hét határ húzódna is közöttünk,
Úgy fogadnál, mintha én lennék, akit sok-sok éve vársz,
Milyen kár, hogy nem erre születtünk.

5. És nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel,
A holnap még olyan szörnyen messze van,
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég,
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.


Gaudeamus Igitur

Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Post iucundam iuventutem post molestam senectutem
Nos habebit humus nos habebit humus

||: Vivat academia, vivat professores :||
Vivant membrum, quot libet, vivat membrum, quae libet,
||: Semper sint in flore :||

Veta nostra brevis est brevi finietur
Veta nostra brevis est brevi finietur
Venit mors velociter,rapit nos atrociter
Nemini parcetur ,nemini parcetur

Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Menni hív a búcsúének,messze tűnnek elmúlt évek
Véget ér sok álmunk,véget ér sok álmunk.

Élj mi kedves iskolánk,Nőljön egyre fényed.
Élj mi kedves iskolánk,Nőljön egyre fényed.
Becsben áll majd köztünk végig,Mind hittel munkál,épít,
Mind,ki jól küzd érted,Mindki jól küzd érted.

Szép hazánk most bízva kér,száll feléd az ének,
Szép hazánk most bízva kér,száll feléd az ének,
Add,hogy éljünk mindig békén,s jusson áldott új nap fényén
Boldog út e népnek,Boldog út e népnek!

(Régi, kedves iskolánk, tőled is most válunk.
Holnap útján emberül tiszta szívvel járunk.
Add kezed hát búcsúzóra, válni kell, hát, itt az óra,
S boldog élet vár reánk, boldog élet vár reánk.)


Indulj el egy úton - Regélők

Indulj el egy úton, én is egy másikon,
Hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk

Aki minket meglát, mit fog az mondani,
Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk, szeretetet tartunk,
Ahol összegyűlünk, ketten szeretkezünk.

Te túl, rózsám, te túl világnak erdején,
De én jóval innet, bánatnak mezején,

Vékony a pókháló, az is megtart engem,
Még egy hajszálon is hozzád rángatsz engem.

Az bajom van véled, sír a szívem értem,
Sír a szívem érted, majd meghalok érted.

Vagy meghalok érted vagy enyémmé teszlek
Vagy piros véremmel földet festek érted.


Bródy János - Mit tehetnék érted

Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Hát mit tehetnék, áruld el nekem.


Csákányi László és Barátai - Szeressük egymást gyerekek

Az élet egy színes álmodás,
Mely egyszer véget ér
A sír lesz majd a végállomás
S a szív pihenni tér
Álmodjunk együtt szépeket
Hisz úgy sem tart soká
A gyorsan elszálló éveket
Tegyük még boldoggá

Szeressük egymást gyerekek
A szív a legszebb kincs
Ennél szebb szó, hogy szeretet
A nagyvilágon sincs
[:Az élet úgy is tovaszáll
A sír magába zár
Szeressük egymást gyerekek
Hisz minden percért kár


Bojtorján - Vigyázz magadra, fiam!

1. Tizennégy múltam éppen, vasárnap volt, azt hiszem,
Apám bort töltött és sodort egy cigarettát nekem.
Leült mellém s azt mondta: Most elmégy, ki tudja,
Mikor látunk majd újra, vigyázz magadra fiam!

R1. Vigyázz jól, mert a város hideg, büszke és irigy,
Eddig gond nélkül éltél, de már nem lesz mindig így.
Ott a kollégiumban minden egész másképp van,
Én csak azt kívánom, bármi lesz is, hogy ember légy, fiam!

2. Mikor eljött a nap, szintén egy vasárnap délután,
Anyám könnyek közt adta rám a sötétkék ruhám
Csirkét csomagolt az útra, apám bort töltött újra,
Búcsúzóul azt mondta, vigyázz magadra, fiam!

R2. Vigyázz jól, mert a város hideg, büszke és irigy,
Eddig gond nélkül éltél, de már nem lesz mindig így.
Egész más ott az élet, egyedül hagynak téged,
Én csak azt kívánom, bármi lesz is, hogy ember légy, fiam!

R3. Vigyázz jól, mert a város hideg, büszke és irigy,
Eddig gond nélkül éltél, de már nem lesz mindig így.
Sokszor bántanak téged, honnan jöttél, ne szégyelld!
Én csak azt kívánom, bármi lesz, hogy is ember légy fiam!


Facebook hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: