Képeken mutatjuk meg, milyen volt és milyen lett a Pannónia Szálló

A szatmáriak szívében a Pannónia Szálló mindig is több volt egyszerű épületnél: emlékek tárháza, találkozások helyszíne, a város szimbóluma. A szerencsésebbek egykor bálokon és banketteken táncoltak falai között, mások csupán egy kávéra tértek be, de az impozáns palotára még azok is büszkék voltak, akik csak kívülről ismerték szépségét.

Éppen ezért volt különösen fájó látni, ahogyan az elmúlt évtizedekben lassan rátelepedett az enyészet. A szállót a rendszerváltás utáni privatizáció indította el igazán a lejtőn, majd 2007-ben ugyan egy avasfelsőfalusi üzletember megvásárolta, ám a gazdasági válság elsodorta a felújítási terveit. 2009 augusztusától minden munkálat leállt, és az épület, amely egykor a társasági élet központja volt, teljesen magára maradt a város szívében.

A szomorú kép 2020-ban kezdett reménnyel átszíneződni, amikor a szálló a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány közvetett tulajdonába került. Az alapítvány az első perctől kezdve nem pusztán megőrizni, hanem újraéleszteni kívánta a hotelt. A tervek szerint a város ismét egy elegáns, nemzetközi színvonalú hotellel gazdagodik, amelyben bálterem, konferenciatermek, étterem és wellness központ idézi majd meg új formában a hajdani pompát. A közel 30 millió eurós beruházással zajló rekonstrukció 2023 szeptemberében vette kezdetét, és most, 2025 őszén a városlakók már láthatják a megújult homlokzatot. A védőháló és az állványzat mostanra eltűnt, a szálló ismét megmutatta önmagát, a felújított díszítések pedig a régi ragyogás ígéretével tündökölnek.

Mi sem érzékelteti jobban a változást, mint ha egymás mellé tesszük a múlt és a jelen képeit. A Szatmár.ro archívumából származó, 2019-ben készült felvételeken még az omladozó vakolat, a kitört ablakok és a szomorú magány uralja a szálló arcát, míg a mostani, 2025-ös fotókon újra felragyog a régi szépség: tisztán kirajzolódnak a homlokzat díszei, és a valaha volt elegancia ismét életre kel.

További képek a galériában!

Így számoltak be 123 évvel ezelőtt a megnyitásról

A Szamos 1902. május 4-i, vasárnapi lapszámában vezető hírként, a főoldalon számoltak be a szálló megnyitásáról. „Május elsején volt a Pannónia szálló megnyitása. Közönségünk legnagyobb része csak ekkor vette közelebbről szemügyre ezen most már teljesen készen álló épületet, belső berendezésével együtt. Méltán beszéltek róla a meglepetés, a megelégedés hangján, mert bátran kimondhatjuk, hogy ez a műépítmény úgy konczepcziójánál, mint kivitelénél fogva szinte egyedül uralkodik az összes vidéki városok szállói felett. Nagyobbat, költségesebbet találhatunk másutt is, de az egységes, kifejező stilszerűség és a modern berendezkedés szempontjából sikerültebbet aligha” - olvasható rögtön az első bekezdésben.

A szerkesztő így folytatta: „… könnyedségével, derült nyíltságával vonzó, barátságos benyomást tesz a szemlélőre. Egy szóval előttünk áll az előkelő, vigadni szerető, könnyű vérlejtésű ember és a nyílt, barátságos, vendáglátó házigazda joviális temperamentuma. Más szóval: a vigadó és a szálló. A tervezők ezt a finoman átérzett czélt a külső díszítés ornamentikájában is jó érzékkel tudták kifejezésre juttatni. A fönnebb említett konczepcziót esztétikailag is következetesen tudták kiképezni. A renaissance stíl módjára a részleteket a klasszikus építészetből kölcsönözték, de ezeket szabadon alakították át úgy, hogy az egyéniség önállóságát is megőrizzék. Az általános stílkeret megőrzése mellett a seczessióból mellőzték a túlzásokat és csak annyi motívumot használtak fel, amennyi a divathoz elkerülhetetlenül szükséges, s úgy a külső, mint a belső képzésben egész határozottan vonul végig az a tendenczia, hogy a magyar motívumaink is, mennyire lehetséges, méltó helyet találjanak. S mily jól esik ez a magyar szemnek!”

Vajon 2026-ban mi is ilyen szép szavakkal tudósíthatunk az újabb megnyitóról?