Így alakulnak a munkaszüneti napok 2023-ban

A munkavállalók számára nem a román nemzeti ünnep miatti hosszú hétvége lesz az utolsó pihenő ebben az évben.

Ahogyan azt a munka törvénykönyve is rögzíti, karácsony első- és másodnapja, illetve az év első két napja is hivatalos munkaszüneti nap, így elméletben akár négy napnyi pihenőnek is örvendhetnének az alkalmazottak. Sajnos azonban idén ez nem így lesz, ugyanis az ünnepek részben hétvégére esnek. Karácsony első napja, a december 25. például vasárnapra esik, így az dolgozók csak a következő, december 26-i szünnapnak örülhetnek. Hasonlóképp alakul a helyzet az új év kapujában is: január 1. vasárnapra esik, 2-a pedig hétfőre, azaz a hétvégéken túl 2 extra szabadnappal kell beérnünk.

2023-ban némileg szerencsésebben esnek a munkaszüneti napok:
•    Január 1. és 2. (újév) – vasárnap és hétfő
•    Január 24. (a román fejedelemségek egyesülése) – kedd
•    Április 14. – ortodox nagypéntek 
•    Április 16-17. (ortodox húsvét) – vasárnap és hétfő
•    Június 1. (gyereknap) – csütörtök
•    Június 4-5. (ortodox pünkösd) – vasárnap és hétfő
•    Augusztus 15. (Mária mennybemenetele) – kedd
•    November 30. (Szent András) – csütörtök
•    December 1. (Románia nemzeti ünnepe) – péntek
•    December 25-26. (karácsony) – hétfő és kedd

Fontos kiegészítés ezzel kapcsolatban, hogy a nagypéntek, húsvét és pünkösd után járó munkaszüneti napokat minden alkalmazott a saját felekezetének megfelelően használhatja fel. Azokban a helyzetekben pedig, ha a munkavállaló mind az ortodox, mind a saját vallásának megfelelő nagypénteket, húsvétot és pünkösdöt is szabadnapként tölti, a „duplázást” értelemszerűen pótolni kell az munkáltató által kijelölt program szerint.

Vannak azonban olyan munkakörök, ahol a hivatalos munkaszüneti napokon sem teszik le az igát, pl. egészségügyi intézmények, vendéglátóhelyek vagy olyan gyárak, ahol a folyamat jellegéből adódóan a termelés nem állhat le. Az ilyen munkahelyeken dolgozók számára a munkáltatónak a munkaszüneti napot követő legfeljebb 30 napban biztosítania kell a kiesett pihenőidőt, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, úgy a bérezés terén kell kárpótolni őket. Ha pedig sem utólagos szabadnap-pótlásra, sem bérkiegészítésre nem kerül sor, a munkáltató akár több ezer lejre is bírságolható.