Idén is sokan hallgattak a hazahívó szóra: 33. Véndiáktalálkozó Szatmárnémetiben - KÉPGALÉRIA

Szombaton, már jóval 10 óra előtt izgatott zsongás töltötte meg a Szatmárnémeti Református Gimnázium udvarát, hiszen immár 33. alkalommal került megrendezésre a Véndiáktalálkozó. Rég nem látott osztály- és évfolyamtársak, egykori cimborák találtak ismét egymásra, így a viszontlátás öröme már az első percektől kezdve érezhető volt a levegőben.

Nem sokkal 10 óra után csengettek be a véndiákoknak, majd kezdetét vette az osztályok ünnepélyes bevonulása. A Gaudeamus igitur jól ismert dallamára bevonulók sorát a hagyományoknak megfelelően idén is azok az osztályok indították, akik a legrégebben intettek búcsút az alma maternek.

A sort a 70 éve ballagók nyitották, majd következtek a 65., 60. (hat osztály is vonult), 55., 50., 45., 40., 35., 30., 25., 20., és 10. évfordulót ünneplő, összesen kb. 35 osztály. A felszólalók elmondták: minden évben felemelő élmény részt venni a Véndiáktalálkozón, és öröm olyan osztálytársakkal, iskolai barátokkal nosztalgiázni, akiket az élet messzire sodort, s talán évtizedek óta nem is látták egymást. Többen kedves vagy mókás anekdotákkal készültek, mások egykori tanáraik emlékét idézték meg. Sőt, mint kiderült, voltak, akik már péntek este megkezdték az ünneplést, amit szombat délután, a koncertek során változatlan lendülettel fognak folytatni.

A bevonulást ökumenikus imádság követte: a római katolikus egyház képviseletében Tatár Zoltán atya áldotta meg az ünneplőket, majd Gáti Gábor református lelkész kérte Isten áldását a résztvevőkre.

A fohászok után Tóth Géza Ivor köszöntötte a népes hallgatóságot. „Nagy szeretettel köszöntök mindenkit, aki megtisztelte jelenlétével az idei Véndiáktalálkozót, amely a 33. a sorban, így mondhatni, Krisztusi korba lépett.

Rendkívül hálásak lehetünk Ligeti László Zoltán tanár úrnak, amiért megálmodta és útjára indította a Véndiákszövetséget, amelynek egyik célja az egykor hagyományos véndiáktalálkozók újjáélesztése. A Véndiáktalálkozó a szatmáriaké, a mi örökségünk. Szatmár az iskolaváros, amely neves pedagógusaival, tudós tanáraival, lelkiismeretes nevelőivel olyan diákgenerációkat bocsátott útjukra, amelyek közösségként tudnak működni, akkor is, ha a mindennapokat egymástól távol élték meg. Mindenkori tanárainknak hálásak lehetünk, jó munkát végeztek.

Olyan osztályközösségek léptek ki az alma mater kapuján, amelyek ma is hallgatnak a hazahívó szóra, kíváncsiak egymásra, és van mondanivalójuk egymás számára. Ezért telik meg minden évben az egykori Magyar Líceum udvara július második hétvégéjén ünneplőkkel, találkozni vágyókkal” – fogalmazott.

Tóth Géza Ivor zárásként köszönetet mondott Gönczy Gábornak, a Véndiákszövetség leköszönő elnökének, valamint Sebesi József pénztárosnak a sokéves, áldozatos munkáért. A szövetség megújult vezetősége: Boros Attila Mihály elnök, Tóth Géza Ivor alelnök, Gönczy Balázs Péter pénzügyi vezető, Kandó Ferenc titkár, Erdei Károly pénztáros.

Ezt követően Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az Identitás Alapítvány elnöke lépett a mikrofonhoz. „Örülök, hogy idén is ilyen sokan vagyunk itt. És örülök annak is, hogy most nem nehezíti elviselhetetlen kánikula ezt a napot, mint oly sokszor korábban. Úgy hiszem, ma mindenkinek kellemes időtöltésben, új találkozásokban lehet része. Olyan találkozásokban, amelyek megmelegítik az önök szívét, hiszen ez az a nap, amikor régi osztálytársakkal, barátokkal, tanárokkal találkozhatnak újra” – mondta.

A képviselőt követően Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor szólt a jelenlévőkhöz: „Nagyon sok szeretettel köszöntök minden véndiákot – a Szatmárnémetiből érkezőket ugyanúgy, mint a távolabbról hazajövőket. Külön köszönöm és gratulálok a Szatmárnémeti Véndiákszövetségnek, amely évről évre megszervezi ezt a seregszemlét, és köszönöm önöknek is, hogy nem feledkeztek meg egykori alma materükről. Az önkormányzat az elmúlt kilenc évben hidakat, utakat, bölcsődéket, iskolákat, óvodákat épített, korszerűsített, és igyekszik minőségi, 21. századi közszolgáltatásokat nyújtani a szatmáriaknak.

De azt gondolom, hogy mindez nem elég, mert hiába építünk utakat, hidakat, falakat, ha az otthonunk nincs megtöltve élettel. A város igazi értékét az itt élő polgárok adják – és önök, akik nem feledkeztek meg egykori iskolavárosukról, Szatmárnémetiről. Kívánok mindenkinek jó szórakozást, érezzék jól magukat, élvezzék a találkozás örömét.”

A városvezető után Erdei Enikő, kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő kapott szót, hangsúlyozva: az alma mater több mint iskola. „Szellemi otthon, közösség, örökség. Itt kaptunk gyökereket, értékeket, tartást, hitet – és itt kaptunk szárnyakat is. Tudást, barátságokat, álmokat, bátorságot.” Mint fogalmazott, ezek azok az élmények, amelyek valódi közösséggé formálják a szatmáriakat, bármerre is sodorta őket az élet.

Végül, de nem utolsósorban Póti Eduárd, a Református Gimnázium igazgatója köszöntötte a véndiákokat, azt kívánva mindenkinek, hogy a nap folyamán sikerüljön minél több csodálatos emléket felidézni, és a találkozás öröméből mindenki bőséggel részesülhessen.

Noha a hagyomány szerint a délelőtti események az emléktáblák megkoszorúzásával zárulnak, idén ez elmaradt, mivel az iskolaépület jelenleg felújítás alatt áll. A program azonban délután újraindul: a véndiákokat ismét nagyszerű események és szórakozási lehetőségek várják. A program ide kattintva olvasható: Sokszínű kultúra és közösségi élmény a 33. Szatmárnémeti Véndiáktalálkozón