Holokausztkutató intézet: megsokasodtak Romániában az antiszemita megnyilvánulások

Megsokasodtak Romániában a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások a 2024-25-ös választási időszakban - állapította meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet éves jelentésében.

A G4Media.ro hírportál által szerdán ismertetett jelentés szerint a vizsgált - 2024. május és 2025. április közötti - időszakban a politikai életben példátlan módon előretört Romániában a szélsőjobb.

A tavaly novemberi, utóbb érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali, legionárius eszméket hangoztató, a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt dicsőítő, Vlagyimir Putyin orosz elnök pártját fogó független jelölt nyerte meg, a decemberi választások nyomán pedig a parlament egyharmadát olyan törvényhozók teszik ki, akik szélsőjobboldali eszméket vallanak, és rendszeresen hangoztatnak antiszemita, a két világháború közötti román fasizmust dicsőitő állásfoglalásokat a parlamenti szószékről - olvasható a jelentésben.

A tanulmány szerint a gyűlöletkeltő üzenetek az online térben, utcai tüntetéseken is megszaporodtak, holokauszt-emlékművek és zsidó jelképek váltak vandál cselekmények áldozatává, és az utcákon egyre gyakrabban jelennek meg falra festett vagy öntapadós matricákon terjesztett antiszemita, neonáci, legionárius üzenetek és jelképek.

A gyűlöletkeltés és megfélemlítés másik megnyilvánulási formája az "áruló" és "élősködő" közéleti szereplők listázása, pejoratív fogalmak használata a közbeszédben a romákkal és zsidókkal kapcsolatban - mutatnak rá a jelentésben.

Felidézték, hogy a román ortodox egyház az egykori fasiszta mozgalom egyik képviselőjét avatta szentté, az önkormányzatok pedig nem hajlandók megváltoztatni a legionárius ideológiát hirdető, holokauszttagadó szerzőknek emléket állító közterek elnevezéseit.

Az antiszemitizmus, idegengyűlölet, radikalizálódás és gyűlöletbeszéd elleni országos stratégia elemeként elkészült legfrissebb éves jelentésében az Elie Wiesel Intézet megállapította, hogy a korábban főleg a virtuális térben terjedő szélsőséges, gyűlölködő üzenetek megjelenése a napi politika szintjén "felébresztették" az illetékes állami intézményeket, és a román bűnüldöző szervek elkezdték alkalmazni a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő propaganda visszaszorítása és büntetése érdekében 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet előírásait.

Egyes ügyek már a vádemelés stádiumába jutottak, 14 vádlottat immár bíróság elé állítottak, nyolcat közülük például azért, mert Corneliu Zelea Codreanu, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját magasztalták egy nyilvános megemlékezésen.

A bűnvádi eljárások elindításához szükséges bizonyítékokat számos esetben a médiában megjelent, a választási céllal alakult szélsőjobboldali szerveződéseket leleplező tényfeltáró riportok szolgáltatták - olvasható a román kormány által alapított bukaresti holokausztkutató intézet jelentésében.