Holdversenyben Kína és az Egyesült Államok

Bill Nelson, a NASA igazgatója kijelentette, az Egyesült Államok űrversenyben van Kínával, és egyre szorosabb a verseny a Holdért Washington és Peking között. Jelenleg mindkét nagyhatalom célja visszatérni a Holdra, akár napokig vagy hetekig.
 

A BBC-nek adott interjúban a NASA-vezető elmondta, biztosra szeretnének menni, hogy elsőnek érnek a Holdra. Nelson megjegyzései az 1960-as és 1970-es évek emlékeit idézik, amikor a NASA a Szovjetunióval folytatott űrversenyt. Az állami szerv azonban napjainkban már inkább magáncégeket alkalmaz a munka nagy részének elvégzésére.

Ezek a vállalatok kulcsfontosságúak – mondta Nelson –, mivel lehetővé teszik a hatalmas költségek megosztását a NASA számára, valamint azt is, hogy a magánszektor vállalkozóinak tudását felhasználhassa.

Példaként említette Elon Musk SpaceX vállalatát, amely 2021-ben 3 milliárd dolláros megbízást kapott egy a holdra szálló űrhajó megépítésére, illetve kifejlesztette a valaha épített legerősebb rakétát is. De más magáncégek is érzik az űrverseny előnyeit. Az év elején a NASA 3,4 milliárd dolláros szerződést kötött a Jeff Bezon vezette Blue Origin nevű céggel.

Ezeket a pénzeket a kormányzati ügynökség arra költi, hogy a világ két legnagyobb gazdasága között a szélesedő feszültségek ellenére is megpróbáljanak Kína előtt járni az űrkutatásban. Ugyanakkor más kihívók is akadnak, augusztus végén India negyedik nemzetként sikeresen meghódítania a Holdat, és elsőként érte el déli pólusát.

A siker ellenére a NASA a kínai űrprogramot figyeli inkább.

Kína az egyetlen ország, amelynek saját űrállomása van, hozott vissza már holdmintákat a Földre, és tervei között szerepel a Hold sarki régióinak elérése.

Nelson úgy fogalmazott:

„Attól tartok, hogy mi vizet találunk a Hold déli pólusán, Kína eljut oda, és azt mondja, hogy ez az ő területe. Ide nem jöhettek, ez a miénk.”

A NASA-igazgató szerint aggodalmát Kína viselkedése a Dél-kínai-tengeren is alátámasztja. A vitatott területen az ázsiai nagyhatalom szigeteket épít, hogy szuverenitást követeljen magának a régió egyes részei felett. Aggodalomra ad okot az is, hogy Kína nem csatlakozott az Egyesült Államok által vezetett Artemis-egyezményhez, amely felvázolja a Hold, a Mars és más égitestek közös és békés felhasználását, valamint a kutatásukat.

A vádak ellenére Kína állítja, hogy elkötelezett az űr békés célú kutatása mellett, és szerinte az űrprogramjával kapcsolatos amerikai aggodalmak nem mások, mint Kína normális és észszerű kutatási törekvései elleni lejárató kampányok.

A rivalizálás hatalmas beruházásokat ösztönöz, 2021-ben a NASA 71,2 milliárd dollárt fektetett be a fejlesztésekbe, ez 10,7 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest.
 

Bár a címlapokat az olyan nagy nevek vonzzák, mint a SpaceX, Nelson elmondta, hogy a kiadásaik egynegyedét kisvállalkozások kapják. Mint azt Sinead O’Sullivan, a NASA egykori mérnöke mondta, a kormány gyakran első ügyfélként lép fel az induló cégek számára.