Hol a helyem? – érszőlősiek gyülekezeti tábora Pénielnél

Bizonyára Isten volt a főszervezője annak a tábornak, amit az érszőlősi református gyülekezet szervezett a Lesi tóhoz közeli Péniel nevű táborhelyen. A tábor záróistentiszteletét vasárnap délután Rácz Ervin Szatmár-szigetlankai lelkipásztor tartotta.

Illyés Tamás Zoltán lelkipásztor jelenléte nélkül, természetesen az ő biztatásával, is meg tudták szervezni a tábort, ami mindenképpen a gyülekezett felnőtt voltát bizonyítja. Szegedi Ella a tábor egyik szervezője az alábbi sorokban foglalta össze a gyülekezeti táborban élményeit és az Istentől kapott üzeneteket:

„A tábor gondolatát a pandemia alatti- utáni, fizikai-lelki eltávolodás, bezárkózás sugallta, és nagy örömünkre Isten igent mondott rá, olyannyira, hogy mindent reménységünk felett kirendelt. Szolgálat tevőket ,anyagiakat segítő kezeket.

A témát csak dióhéjban fogalmaztuk meg a lelkésznek: Helyem a gyülekezetben. Pap Dénes lelkipásztor csak a helyszínen szembesült a ténnyel, hogy zömében gyerekek és ifjak alkotják a tábort ezért ott helyben újratervezett, és az első két napot játékosabbra, könnyebben érthetőre vette. Jól jött ez nekünk felnőtteknek is. A csapatjátékok jól rá vezettek arra, hogy csapatban az erő (egyrészt).  Erre egyedül képtelen lennék, csapatban könnyen megoldható, például egy nagy kő elmozdítása. Szintén játékosan fedezhettük fel a képességeinket , és azt hogy bár különböző adottságokat kaptunk, mindenkire szükség van. (Mindkét csapatnak elő kellett adnia a tékozló fiú történetét úgy hogy mindenki szerepet kapjon a történetben ,vagy ki kellett választani egy éneket a füzetből és egy rögtönzött zenekarrá alakulni rögtönzött hangszerekkel.)

Hétvégére felnőttek is érkeztek még, így az utolsó előadás keményebb eledel volt. Röviden: Ahhoz, hogy helyemen legyek a gyülekezetben ismernem kell önmagam. Ne értékeljem sem túl, sem alul magamat. Ismernem kell a közösségi tagokat, oda kell figyelnem a másikra, mert az ő gondja az én gondom is, az ő öröme az én örömöm is. És a legfontosabb, hogy mindezekre csak akkor leszek képes, ha Krisztussal együtt meghaltam, ezért élek többé nem én, hanem hagyom hogy Ő éljen bennem. Vezérigénk Jézus parancsa volt a János 13:34-35-ból: Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

Rácz Ervin Szatmár-szigetlankai lelkipásztor tartotta a záró istentiszteletet, Kovács Tibor gondnok vezetésével érkezve a csodálatos helyszínre. Hol a helyem? Erről egy példázatban Jézus is beszél: „Azután egy példázatot mondott a meghívottaknak, amikor látta, hogyan válogatják a főhelyeket: Ha valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy nálad érdemesebb embert is meghívott. És ha odamegy hozzád, aki meghívott téged is meg őt is, és így szól: Engedd át neki a helyed! – akkor szégyenszemre az utolsó helyre fogsz kerülni. Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.” (Lk 14,7-11)

Az igehirdetésszerű előadás, előadásszerű igehirdetés három kérdésre próbált választ adni: Hol a helyem a világon? Hol a helyem az emberek között? Hol a helyem Isten országában? Helyem megkeresésében szükségem van alázatra, másokra való odafigyelésre. Feladatom az, hogy a gyülekezetet én is olyan hellyé tudjam tenni, hogy másokat bevonzzak értékteremtő szolgálatommal. Fontos üzenetek közül talán kiemelendő: Ne légy elégedetlen a sorsoddal! – Légy hálás!  Ne erőszakoskodj, hogy feljebb kerülj! – Légy előzékeny! Bárhol is vagy, ne feledkezz meg azokról, akik tőled lejjebb vannak. – Légy mások szükségeire figyelő! Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik; aki magát megalázza, az felmagasztaltatik. – Ez tény. És akkor fogom tudni: Hol a helyem a gyülekezetben? Hogyan sáfárkodom a rámbízott tálentumokkal? És bizonyságtétel less az életem.