Hiába egyre drágábbak az élelmiszerek, mégis óriási méreteket ölt Romániban a pazarlás

Naponta 6.000 kilogramm élelmiszer kerül a kukákba Romániában, egy átlagos romániai pedig évente mintegy 130 kilogrammnyi ételt dob ki. Ezek olyannyira nagy számok, hogy az országot egyből a leginkább élelmiszerpazarló államok listájának élére, pontosabban szólva a 9. helyre röpítették.

Az Observator beszámolója szerint a romániaiak 80 százaléka dob ki ételt, függetlenül attól, hogy főtt ételről, pék- vagy tejtermékről, húsról vagy akár zöldségről van szó. Mindez annak fényében különösen súlyos, hogy Romániában különösen sokakat érint a szegénység, az ország pedig mindig a sereghajtók között van, ha a hatóságok az életszínvonalról készítenek felméréseket.

A Romániai Élelmiszerbankok Szövetségének (FBAR) alelnöke, Gabriela Veres arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániak a bevételük közel 40 százalékát költik élelmiszerekre, viszont vannak olyan hónapok, hogy a megvásárolt termékek mintegy felét kidobják. Ez azt jelenti, hogy a pénzünk 20 százaléka a kukában landol. 

Romániában 2020 végén fogadták el a törvényt, mely által a mértéktelen élelmiszerpazarlást szeretnék visszaszorítani. E törvénybe többek között olyan kitételeket is bevettek, melyek áfamentességet biztosítanak azoknak a hipermarketeknek, amelyek romlandó élelmiszert adományoznak. A szponzorszerződéssel vagy egyszerű adományként felajánlott élelmiszereket az élelmiszerbankok összegyűjtik, majd eljuttatják azokat olyan civil szervezeteknek, melyek hátrányos helyzetű személyekkel foglalkoznak.

Az élelmiszerpazarlás azonban nem csak a lakosságot és a boltokat érinti, hanem az éttermeket is. A romániai éttermek 76 százaléka nyilatkozta azt a felmérés során, hogy bizony őket is érinti a jelentég, viszont 55 százalékuk már foganatosított olyan intézkedéseket, melyekkel fellépnek a pazarlás ellen. Vannak, akik naponta leltárba veszik az alapanyagokat, mások inkább kevesebb adag ételt készítenek, mintsem a nap végén a maradékot ki kelljen dobni.

A pazarlás megelőzésében a legfontosabb a tudatosság. A megvásárolt ételek szinte fele bontatlanul kerül a kukába, ezt előzhetjük meg az alábbi trükkökkel:

Bevásárlás előtt:

• Gondoljuk át, mit szeretnénk főzni a héten, illetve mennyi időt tudunk majd tölteni a konyhában. A kutatások szerint ugyanis többet vásárolnak és dobnak ki azok, akik nem terveznek.
• Tartsunk mindig rendet a hűtőben! Ha már van otthon olyan élelmiszer, ami lejárat közeli, tegyük előrébb, hogy szem előtt legyen, és találjuk meg a módját, hogy felhasználjuk.
• Készítsünk pontos bevásárló listát, így minden szükséges bekerül a kosarunkba, de semmi, ami felesleges. Fontos, hogy a cetlin írtakhoz tartsuk is magunkat, ne befolyásoljanak minket az akciók. Hiszen hiába volt olcsó a termék, ha utána nem használjuk fel. Megromlik, tehát ki kell dobnunk, és így semmit sem spóroltunk.
• Soha ne menjünk éhesen vásárolni! Ilyenkor sokkal több mindent megkíván az ember, és hajlamos indokolatlanul sok élelmiszert megvásárolni.

Bevásárlás alatt:

• Amiből lehet (sajtok, felvágottak, nyers húsok) az előre csomagolt helyett válasszunk kimért terméket, így pontosan annyit vehetünk, amennyire szükségünk van.
• Figyeljünk a lejáratra! Érdemes a hűtőpultok mélyére nyúlnunk, általában ott találhatóak a hosszabb lejáratú termékek.
• Ha lejárat közeli terméket veszünk – mellyel azt akadályozhatjuk meg, hogy az áruháznak kelljen kidobnia az eladatlan terméket – figyeljünk arra, hogy időben felhasználjuk.

Bevásárlás után:

• Lehetőleg a vásárlás legyen a nap utolsó állomása, hogy elkerüljük az élelmiszerek utaztatását, különös tekintettel a hűtendőkre. Amint hazaértünk, pakoljunk be egyből a hűtőszekrénybe.
• Fontos a tárolás is: a nyers húst, halat, baromfit zárt tárolóedényben az alsó polcon tartsuk, mivel ez a hűtők leghidegebb pontja. A rácsokon felfelé haladva, illetve az ajtóban helyezzük el a kevésbé érzékeny termékeket.