Hetven-hetvenöt éve érettségiztek, ma is vidáman vonultak fel a szatmári véndiákok - KÉPGALÉRIA

Immár harminckettedik alkalommal szervezték meg Szatmárnémetiben a Véndiáktalálkozót, mely az idei évben is rengeteg szatmárit csábított haza szerte a nagyvilágból. A „nagyvilág” pedig koránt sem költői túlzás, hiszen voltak olyanok is, akik a messzi Timbuktuból érkeztek, de természetesen most is azok voltak a legtöbben, akik tanulmányaik elvégzése után itt, Szatmárnémetiben engedtek gyökeret.

A véndiákoknak nem sokkal délelőtt 10 óra után csengettek be, majd sor került az osztályok ünnepélyes bevonulására is. A Gaudeamus Igitur jól ismert dallamára bevonulók sorát a szokásoknak megfelelően most is azon osztályok indították, akik a legrégebben intettek búcsút az alma maternek. Szép számban, egészen pontosan húszan gyűltek össze azok, akik 70 évvel ezelőtt érettségiztek, ám az esemény rangidőse kétségtelenül az a véndiák volt, aki nem kevesebb mint 75 évvel ezelőtt fejezte be középiskolai tanítványait. S noha a Szatmárnémeti Magyar Fiúlíceumban végzett Esztinka Pál sajnos egyedül vonult be, magányosnak mégsem érezhette magát, hiszen a Református Gimnázium udvarát betöltő vendégsereg együtt ünnepelte vele ezt a jeles évfordulót.

A sort a 65., 60., 55. 52., 50., 45., 40., 35., 30., 25., 20., illetve a 10. érettségi évfordulójukat ünneplő osztályok folytatták, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy rendkívüli élmény a Véndiáktalálkozón részt venni, és olyan osztálytársakkal, iskolai barátokkal nosztalgiázni, akiket talán már évek-évtizedek óta nem láttak. Sőt, mint a beszámolókból kiderült, az ünneplő véndiákok egy része már péntek este megkezdte a mulatást, melyet aztán szombat délután is lehetőség van folytatni.

A véndiákok bevonulását ökumenikus imádság követte, mely során Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Korda Zoltán református lelkész mondtak áldást.

A fohászok után Tóth Géza Ivor köszöntötte az összegyűlteket. „Megtartottunk tavalyi jelmondatunkat, hiszen a találkozás öröméért vagyunk itt. […] A hangsúly továbbra is az együtt, közösen megélt élményeken van, amelyből volt bőven az iskolás éveink alatt is, ezért tele vagyunk mondanivalóval rég nem látott társaink számára. […] A közös téma, a közös ügy, a téma iránti szeretetteljesség lelki, szellemi ráhangolódás tesz teljessé, méllyé egy beszélgetést, értelmet ad neki. Számunka a találkozó, a társainkkal eltöltött idő ünnep. Legyen így ma is!” – hangzott el a Véndiákszövetség alelnökének beszédében.

Tóth Géza Ivor után Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Mint elmondta, a szatmári magyar közösség a Véndiáktalálkozó nélkül soha nem lenne az, ami, majd hozzátette, hogy bízik benne, minden messziről hazatérő véndiák látja az évről évre zajló fejlesztéseket mind Szatmárnémetiben, mind a megyében. Pataki szerint azok, akik annak idején ittmaradtak, napról napra együtt építik a várost, viszont azok is segíthetik ezt, akik anno másféle kalandot választottak, más vidékekre költöztek. Ők ötletekkel, imával, drukkolással támogathatják az itthoniakat, különösképp akkor, amikor megmérettetik a magyar közösség ereje.

Pataki Csaba után Póti Eduárd, a Református Gimnázium igazgatója köszönetet mondott a Véndiákszövetségnek és az önkénteseknek a találkozó megszervezésébe fektett, több hónapon át tartó munkáért, melynek gyümölcse az idei rendezvény.

A megnyitó esemény utolsó momentumaként a résztvevők koszorúkat helyeztek el az iskola falán található márványtábláknál, így emlékezve az elhunyt tanárokra és diákokra. Ugyancsak a rendezvény keretében egyperces néma csenddel adóztak Barabás Gréti alapító tag, szervező, Kovács András Ferenc, Simonfy József, illetve Irinyi Kiss Ferenc költők emléke előtt is. 

A nap második felében kiállításokkal és koncertekkel vár a 32. Véndiáktalálkozó, ennek részletes programja ide kattintva tekinthető meg.