Határon átnyúló projekt keretében újul meg a nagykárolyi zsinagóga

A már korábban készített, két határon átívelő projekt mellett, Nagykároly önkormányzata, együttműködve továbbra is testvérvárosával, Nyírbátorral új, közös pályázatok benyújtására készül. Az említett két korábbi projekt egyike a zsinagóga feljítását célozza, míg a másik a Nagykárolyi Művelődési Központ próbatermeinek (korábbi Agro kantin) energetikai hatékonyságának növelését és felújítását - tájékoztat közösségi oldalán a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal.

A további közös pályázati lehetőségek feltérképezése érdekében közös egyeztetést tartottak a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatalban az önkormányzat képviselőinek, illetve a magyarországi Megakom cég képviselőinek részvételével. A magyar fél képviselői Nyíregyházáról érkeztek és az volt a fő céljuk, hogy közös városfejlesztési stratégiát dolgozzanak ki és pályázati lehetőségeket találjanak, uniós források lehívására.

„A konzultáns cég képviselőivel folytatott egyeztetés során, egy ipari park kialakításának lehetőségéről, Brüsszelből érkező pénzalapok lehívásáról és nemzetközi, határokon átívelő pályázatok készítéséről beszéltünk. A cél az lenne, hogy nagyszabású projektek készítésében együtt tudjunk működni a szomszédos országok városaival is”- mondta Giurgiu-Kovács Mónika polgármester.

Mit kell tudni a zsinagógáról?

1720 és 1740 között Károlyi Sándor hívására jöttek Nagykárolyba az első zsidó családok, akik az úgynevezett Zsidóközben telepedtek le. A 19. század közepére mintegy 1500, míg 1940-re 3000 főre duzzadt a helyi közösség. A mai zsinagógát 1866-ban kezdték építeni, a neológ hitközség használta, amely 1890-ben felújította és kisebb mértékben átalakítatta. A romantika és a mór stílus jegyeit viselő épület három hajója közül a középső nem sokkal szélesebb a két oldalsónál, főhomlokzata az oldalhomlokzatok első szakaszával alkot szoros egységet, amit a sarkokon kialakított, az ókori Kelet építészetét idéző pártázattal záródó oszlopok elhelyezése is mutat.

A főhajó homlokzatát keretező két oszlop magasabb a többinél: Salamon templomának oszlopait idézi. Felső részén az ívsoros záró párkány egyenes, tetején a tízparancsolatot mutató két kőtábla kapott helyet. A homlokzatokon két sor ablak van, az alsó fölött egyszerű párkány fut körbe. A főbejárat fölött, az ívmezejében kerek ablakokkal bővített hármas ablak (trifórium), valamint egy rózsaablak nyílik. A mellékhajók főhomlokzata is hasonló kiképezésű, kettős ablakokkal, ez ismétlődik az oldalhomlokzatok első szakaszán is. A zsinagóga oldalfalait pilaszterek tagolják, a karzatok szintjét hármasablakok világítják meg, fölöttük Dávid csillagokkal díszített fríz, és ívsoros párkány van kialakítva. Az épület hátsó homlokzatán az alsó párkány magasságig tartó apszis utal a Tóra-fülkére, fölötte díszes rózsaablak nyílik és timpanon zárja a főhajót. (Forrás)

A zsinagóga előtt egy holokauszt-emlékmű is helyet kapott.