Halálos közlekedési baleset: felmentették a vádlottat

Mintegy nyolc évnyi huzavona után a Szatmárnémeti Bíróság felmentette azt a férfit, aki még 2016-ban hivatásos sofőrként halálos közlekedési balesetben vált érintetté: az általa vezetett autóbusz véletlenül kinyíló hátsó motorházteteje fellökött egy férfit, aki ennek nyomán olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban életét vesztette.

A Szatmár.ro információi szerint 2016. augusztus 21-én a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség közlekedésrendészeti osztálya hivatalból eljárást indított azt követően, hogy Gombáspuszta közelében súlyos közlekedési baleset történt. A helyszínre kiérkező rendőrök megállapították, hogy valaki elgázolt egy kerékpárost, majd anélkül elhagyta a helyszínt, hogy a hatóságokat értesítette volna. Az áldozatot rövid időn belül kórházba szállították, viszont a férfi másnap életét vesztette. Boncolása során egyértelművé vált, hogy az elszenvedett baleset és az elhalálozás között ok-okozati kapcsolati van, illetve a jegyzőkönyvbe feljegyezték azt is, hogy a férfi nem fogyasztott alkoholt az incidens előtt.

A baleseti helyszínelők ezzel párhuzamosan megállapították, hogy az áldozat kerékpárján nem fedezhetők fel egy esetleges gázolás nyomán keletkező sérülések, ellenben a baleset helyszínén különféle alkatrészek, többek között egy ajtóemelő teleszkóp és egy motorháztetőnek látszó lemez is van. 

Gyermekeket szállító busz sodorta el a férfit

A hatóságoknak rövid időn belül sikerült azonosítani a balesetben érintett járművet. Mint kiderült, egy gyermekeket szállító, külföldi kirándulásról hazatérő buszról van szó, melynek menet közben váratlanul kinyílt a jobb hátsó oldalon található motorházfedele, és sajnos pont eltalálta a kerékpárost, mely mellett elhaladt a busz. A baleset következtében a lemez és az ajtóemelő teleszkóp is leszakadt, maga a biciklis pedig súlyos, s mint utóbb kiderült, halálos sérüléseket szerzett.

A buszvezető elmondása szerint nem észlelte a balesetet, ezért zavartalanul folytatta az útját, illetve ugyanezt erősítették meg a járműben utazó szemtanúk, azaz a gyerekeket kísérő pedagógusok is. A sofőr csak valamivel később, a visszapillantó tükörben vette észre, hogy valami hiányzik a járműről. Ekkor egy út menti parkolóba lehúzódott, ám mivel ezt helyben nem volt hogy orvosolnia, folytatta a hazafelé vezető utat. Az egyik tanárnővel egyet is értettek abban, hogy szerencse, hogy nem a magyarországi autópályán történt mindez, hiszen akár nagyobb baj is lehetett volna belőle. Pechükre ekkor még nem tudták, hogy sajnos a felcsapódott, majd leszakadt ajtó megsebesített valakit, de mint mindannyian elmondták, abban a hiszemben voltak, hogy ha az ajtó bármi bajt okozott volna, a forgalom többi résztvevője csak figyelmeztette őket volna valamilyen formában.

A vallomást tevő pedagógusok szerint a sofőr a leszakadt ajtó okán csak azért aggódott, mert biztosra vette, hogy a főnöke fizetésmegvonással fogja őt büntetni a kár miatt.

Hosszas vizsgálat következett

A halálos baleset felderítésére számos vizsgálatot indított a vádhatóság. Több szakértőt és magát a cég tulajdonosát is kihallgatták, aki többek között elmondta, hogy a sofőrnek kötelessége minden indulás előtt ellenőrizni a buszt, beleértve a motortérajtók zártságát is. S ha még az ő figyelmét el is kerülte volna a szóban forgó ajtó, a busz felszereltségéből adódóan hangjelzéssel figyelmeztet, ha valamelyik motorfedél nyitva maradt.

A szakértők a maguk rendjén arra a következtetésre jutottak, hogy az ajtó zárószerkezete valószínűleg az út közbeni rázkódás miatt elengedett, a hidraulikus teleszkópok pedig tették a feladatukat: teljes egészében felnyitották az ajtót. Így történhetett meg, hogy míg normális körülmények között a busz biztonságosan elhaladhatott volna a biciklis mellett, a nyitott motortérajtóval ez már nem sikerült, hisz a lemez fellökte a kerékpárost.

S noha a baleset több részletével kapcsolatban is maradtak még megválaszolatlan kérdések, a Szatmárnémeti Bíróság úgy értékelte, nincs elegendő, megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy a sofőr hibázott volna. Ennek fényében a férfit nyolc év után felmentették, illetve elutasították a hozzátartozók kártérítésre vonatkozó kérelmét is, melyben nem kevesebb mint 400.000 euróra tartottak igényt.