Halálos gázolás ügyében született ítélet. A hozzátartozóknak járó kártérítésről is döntöttek

2021. április 30-án tragikus kimenetelű közlekedési baleset történt Avasfelsőfaluban: egy fiatal sofőr elgázolt egy kerékpárost, aki a helyszínen életét vesztette. De vajon ki hibázott? A szakértők ezt is megállapították.

A vádirat szerint a szóban forgó napon, 22 óra 20 perc körül az akkor még csak 20 éves vádlott a megengedettnél gyorsabban, 50 km/h helyett 80-90-nel ment egy avasfelsőfalui utcában. Pechére nem sokkal előtte egy biciklis tekert, akinek kerékpárján nem voltak fényvisszaverő elemek, és maga a férfi sem viselt láthatósági mellényt. A sofőr túl későn vette észre az előtte haladó kerékpárost, akit ennek okán elgázolt, és a férfi sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a helyszínen életét vesztette.

A vádlott vallomása

A vádlott a kihallgatása során elmondta, hogy épp a szóban forgó utcában haladt, amikor alig 2 méterre a kocsija előtt egy biciklist észlelt, aki a sáv közepén, cikkcakkozva tekert. Azonnal a fékre taposott és megpróbálta elrántani a kormányt, viszont az ütközést már sehogy sem tudta elkerülni. A sofőr hozzátette, hogy azért nem vette időben észre a biciklist, mivel az nem viselt láthatósági mellényt, és az adott útszakaszon közvilágítás sem volt. Az ütközést követően egyébként a sofőr és utasa azonnal kiszálltak és tárcsázták a 112-es segélyhívót, melynek nyomán rövid időn belül a helyszínre érkezett a rendőrség és egy mentő is, utóbbiak sajnos már nem sokat tehettek az áldozatért.

A baleset körülményeit természetesen a szakértők is alaposan megvizsgálták: megállapításuk szerint a balesetet egyrészt a sofőr is megelőzhette volna, ha haladási sebességét a gyenge látási viszonyokhoz igazítja, viszont magát a kerékpárost jóval komolyabb felelősség terheli, hiszen nem tartotta be a biciklisekre vonatkozó közlekedési szabályokat, ráadásul súlyosan ittas is volt a baleset idején.

Így érvelt a bíróság

„A járművezetőnek be kell tartania a törvényes sebességkorlátozásokat, és a sebességet a közlekedési viszonyoknak megfelelően kell igazítania, oly módon, hogy bármilyen manővert biztonságosan végre tudjon hajtani. Ennek érdekében preventíven kell vezetnie, és a látási viszonyokhoz kell igazítania a sebességet, oly módon, hogy biztonságosan meg tudjon állni abban a távolságban, amit a tompított fényszórók biztosítanak számára – ami éjszaka legalább 30 méter. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az útszakaszon egyáltalán nincs közvilágítás, akkor a járművet körülbelül 40-50 km/h sebességgel kell vezetni“ - nyomatékosította a bíróság, nem minimalizálva ugyanakkor az áldozat felelősségét sem.

A bíró kihangsúlyozta, hogy balesetben elhunyt kerékpáros a rá vonatkozó szabályok közül egyet sem tartott be, azaz sem a bicikli, sem ő önmaga nem viselt láthatósági elemeket, ráadásul erősen ittasan közlekedett. Mindezek fényében a bíróság úgy értékelte, hogy az áldozat 70 százalékban, a sofőr pedig 30 százalékban felelős a történtekért.

„A vádlott személyével kapcsolatban a bíróság megállapítja, hogy 23 éves, és a cselekmény elkövetésének időpontjában még nem töltötte be a 20. életévét. Egyetemi tanulmányait folytatja, nőtlen, és a bűnügyi nyilvántartási lapja szerint ez az első eset, hogy kapcsolatba kerül a büntetőjoggal. Az iratokból kitűnik, hogy a vádlott társadalmilag jól integrálódott, és humanitárius, valamint önkéntes tevékenységekben is részt vesz különféle egyesületeknél.

A büntetőeljárás teljes időtartama alatt a vádlott őszinte, együttműködő és megbánó magatartást tanúsított. A bíróság figyelembe veszi továbbá a baleset bekövetkeztekor tanúsított viselkedését is, különösen az áldozat iránt tanúsított hozzáállását: azonnal próbált az áldozat segítségére lenni – sőt, a segélyhívó számot is ő tárcsázta. Egyértelmű, hogy ez a szerencsétlen esemény a vádlott életére is jelentős hatással van, aki fiatal férfiként éppen társadalmi és szakmai fejlődése közepén tart“ - ismertette még a bíróság.

Az ítélet

Mindezek fényében a fiút 1 év 6 hónap börtönre ítélték 2 évre felfüggesztve. A bíróság emellett döntött az áldozat hozzátartozóinak járó kártérítés összegéről is: édesanyjának 6000 euró, nővéreinek pedig fejenként 3000 euró jár. A családtagok egyébként 70.000 euróra vonatkozó kártérítési igényt fogalmaztak meg, viszont tekintettel arra, hogy a balesetért túlnyomó részt az áldozatot terheli a felelősség, a bíró is visszafogta a kártérítés mértékét.