Halálos baleset: a sofőr mellett a közútkezelő munkatársait is felelősségre vonták

Ritkán fordul elő Romániában, hogy egy-egy tragikus kimenetelű közlekedési baleset kapcsán a közúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CNAIR) munkatársait is felelősségre vonják, épp ez történt meg azonban néhány nappal ezelőtt Szatmár megyében: a halálos balesetet okozó sofőr mellett a közútkezelő embereire is büntetést szabtak ki.

A Szatmár.ro információi szerint az eset még 2017 márciusában történt, amikor is egy Máramaros megyei cég vállalta, hogy a németországi Ulmból hazaszállít Szatmár megyébe egy túlméretes rakományt. A petei határátkelőhöz érve a sofőr annak rendje és módja szerint kérelmezte a CNAIR fennhatósága alá tartozó speciális szállítmányozási hatóság (AST) munkatársait, hogy engedélyezzék a túlméretes rakomány továbbhaladását, igen ám, csakhogy a nevezett hatóság munkatársai a kiállított engedélyben hamisan állították, hogy a gépjármű-szerelvény 24,9 méter, a valóságban ugyanis a jármű és a pótkocsi összhossza elérte a 29 métert. Ez már csak annak tekintetében is rendkívül fontos, mert ilyen méreteknél a vonatkozó törvények szerint kísérősofőrre is szükség lett volna. Emellett a kiállított engedélyben a jármű útvonalát is módosították, méghozzá oly módon, hogy a nemzetközi fuvarlevélben foglaltak helyett egy rövidebb itinert jelöltek ki a túlméretes szállítmány számára.

Az engedély birtokában a sofőr folytatta az útját, majd Józsefháza közelében szeretett volna lekanyarodni egy olyan mellékútra, ahová egyébként a 3 tonnánál nagyobb tömegű, egytengelyes gépjárműveknek tilos volt behajtani. A tiltás ellenére a fiatal sofőr megpróbált befordulni, ám a járműszerelvény hosszánál fogva nem tudta egyből véghez vinni a manővert. A pótkocsi a kanyarodási kísérlet során átlógott a szemközti sávba, ahol sajnos egy személyautó belerohant abba, a sofőr pedig a helyszínen életét vesztette.

Az igazságügyi szakértők megállapításai szerint a balesetet meg lehetett volna előzni. Egyrészt a sofőrnek csak akkor kellett volna befordulnia a nevezett mellékútra, ha biztos benne, hogy a manővert biztonságosan végre tudja hajtani, anélkül, hogy a forgalmat akadályozná vagy a forgalom többi résztvevőjét veszélyeztetné. Másrészt a nő is megelőzhette volna a balesetet, ha haladási sebességét az adott útszakaszhoz igazítja. Megállapításuk szerint ugyanis a nő idejében észrevehette volna a túlméretes szállítmányt, hiszen a jármű használta a megkülönböztető fényjelzéseit, a rakomány végére pedig fényvisszaverő elemeket is szereltek.

A szakértők emellett kiemelték az AST munkatársainak felelősségét is, melyek hamisan állították az engedélyben, hogy a járműszerelvény 24,9 méter, holott a valóságban 29 méter volt. Mint először is megállapították, ha a túlméretes szállítmány valóban csak 24,9 méter lett volna, akkor nagy valószínűséggel a jármű be tudott volna fordulni, vagy legalábbis a pótkocsi nem lógott volna át a szemközti sávba, másrészt pedig, ha feltüntetik a 29 métert, akkor a helyszínen jelen kellett volna lennie egy kisegítő sofőrnek is, aki felügyeli és irányítja a forgalmat, míg a szállítmány befordul a kiszemelt útra. Ez egyébként Németországban, Ausztriában és Magyarországon is megtörtént, viszont a „másodpilóta” Romániába már nem kísérte tovább a szerelvényt.

A tárgyalás során természetesen meghallgatták a járműszerelvény sofőrjét is. Mint elmondta, már a rakodáskor tisztában volt vele, hogy szállítmánya kb. 30 méter hosszú lesz, így a Romániát megelőző három országon történő áthaladás során biztosították is neki a felvezető járművet. A petei határhoz érve ráállt a mérlegre, majd átadta a papírokat az AST munkatársainak, akiktől azonban anélkül megkapta a szükséges engedélyt, hogy azok lemérték volna a járművet. Azonnal észrevette, hogy a kapott dokumentumban nem jó értékek szerepelnek, ezért felhívta a cége diszpécserszolgálatát.

Egyrészt jelezte, hogy az engedélyben nem jó méreteket tüntettek fel, másrészt érdeklődött, hogy kap-e megint felvezető járművet, viszont a diszpécser lezárta a dolgot annyival, hogy a fennmaradó 20 kilométerre már nem küldenek ki senkit, de a rakományt mindenképp le kell szállítani, másképp a megrendelő nem fizeti ki a fuvart. Így történt meg, hogy a szabályosnak közel sem nevezhető körülmények ellenére is elindult a lerakó irányába.

A speciális szállítmányozási hatóság két munkatársát mulasztás miatt, a sofőrt pedig gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával állították bíróság elé. S noha előbbieknek is kétségtelenül szerepe volt a baleset bekövetkeztében, őket a bűncselekmény elévülése miatt felmentették, az azóta is sofőrként dolgozó férfit pedig 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték, 2 évre felfüggesztve. Mindezeken túl megbírságolták a fuvarozó vállalatot is, 30.000 lej büntetést szabva ki rá, illetve a bíróság döntött az 58 éves korában elhunyt nő családjának járó kártérítésről is, melynek összegét 125.000 lejben határozták meg.